November 25-ig kell elkészíteniük portfóliójukat azoknak a pedagógusoknak, akik jelentkeztek a 2019-es minősítési eljárásra.
35 000 pedagógus számára nyílt meg a lehetőség, hogy jelentkezzen a 2019. évi minősítési eljárásra, 18 421-en éltek vele, közülük 17 503-an kerültek be a 2019. évi minősítési tervbe - olvasható az Oktatási Hivatal (OH) oldalán.
Az OH valamennyi érintett pedagógusnak, illetve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak értesítést küldött a 2019-es minősítésre jelentkezés elbírálásáról, elutasítás esetén a fellebbezés módjáról, a portfólió/pályázat feltöltésének módjáról, valamint – az abban érintettek számára – az eljárási díj befizetésének módjáról és határidejéről.
Az értesítést minden pedagógus a KIR személyi nyilvántartásában rögzített személyes e-mail-címére kapta meg. Ezzel egyidejűleg az e-portfóliófelület, valamint – a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár fokozatot megpályázó pedagógusok esetében – a pályázati felület is megnyílt, melyről az OH szintén értesítette az érintett pedagógusokat. A minősítési tervbe bekerült 17 503 pedagógusnak az e-portfólió, illetve a pályázat feltöltésére 2018. november 25-ig van lehetősége abból a munkakörből (és tantárgyból), amelyet a jelentkezéskor megjelölt.
A pedagógusminősítés nem más, mint egy színpadi mutatvány?
"Unokáim, testvéreim unokái, szomszédgyerekek és tanítványok egytől egyig arról számolnak be, hogy a tanárnéni/bácsi minősülős órája színpadi mutatvány volt, a legkevésbé sem hasonlított a hétköznapira" - olvasható a pedagógusminősítési rendszerről abban az olvasói levélben, amelyet a Független Tanerők Hangja nevű Facebook-csoport tett közzé.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
