Június 30-án megnyílt a 2019. évi Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatok minősítési eljárásaihoz kapcsolódó portfóliófelület, valamint a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokhoz tartozó pályázati felület - írja az Oktatási Hivatal.
35 000 pedagógus számára nyílt meg a lehetőség, hogy jelentkezzen a 2019. évi minősítési eljárásra, 18 421-en éltek vele, közülük 17 503-an kerültek be a 2019. évi minősítési tervbe. A portfólió, illetve a pályázat feltöltési határideje 2018. november 25.
Az OH valamennyi érintett pedagógusnak, illetve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottnak értesítést küldött a 2019. évi minősítésre jelentkezés elbírálásáról, elutasítás esetén a fellebbezés módjáról, a portfólió/pályázat feltöltésének módjáról, valamint – az abban érintettek számára – az eljárási díj befizetésének módjáról és határidejéről.
Megvan, hány pedagógus jelentkezett a 2018-as minősítésre
Az előző évekhez képest jelentősen többen, több mint 18 000-en jelentkeztek a 2019-es pedagógusminősítési eljárásokra - közölte az Oktatási Hivatal. A pedagógusok 2018. március 31-ig jelentkezhettek a 2019-es minősítési eljárásra az intézményvezetőjüknek átadott, kitöltött jelentkezési lappal - összesen 18 311-en döntöttek így.
Az értesítést minden pedagógus a KIR személyi nyilvántartásában rögzített személyes e-mail-címére kapta meg. Ezzel egyidejűleg az e-portfóliófelület, valamint – a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár fokozatot megpályázó pedagógusok esetében – a pályázati felület is megnyílt, melyről az OH szintén értesítette az érintett pedagógusokat.
A pedagógusminősítés nem más, mint egy színpadi mutatvány?
"Unokáim, testvéreim unokái, szomszédgyerekek és tanítványok egytől egyig arról számolnak be, hogy a tanárnéni/bácsi minősülős órája színpadi mutatvány volt, a legkevésbé sem hasonlított a hétköznapira" - olvasható a pedagógusminősítési rendszerről abban az olvasói levélben, amelyet a Független Tanerők Hangja nevű Facebook-csoport tett közzé.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
