Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mikor léphetnek tovább a pedagógus II kategóriába azok a tanárok és tanítók, akik évtizedek óta iskolában dolgoznak, de nincs szakvizsgájuk? Mi a helyzet a pályakezdő pedagógusokkal? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a 2015-ös minősítési eljárásról.
Hány pedagógust minősítenek 2015-ben?
Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár múlt pénteken jelentette be, hogy 30 ezren léphetnek át 2015-ben a pedagógus I vagy pedagógus II kategóriába.
Pedagógus I? Azt hittem, most még mindenki az.
A kezdő tanárokat és tanítókat a „gyakornok” kategóriába sorolták, nekik először a pedagógus I címet kell megszerezniük. Azok a gyakornokok, akiket 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között vettek fel valamelyik közoktatási intézménybe, nem választhatnak: kötelező jelentkezniük a 2015-ös minősítő eljárásra, a kétéves gyakornoki idő végén vizsgázniuk kell (erről itt olvashattok). Ha ezen a vizsgán átmennek, 2016. január 1-től a pedagógus I fokozatba lépnek, és ennek megfelelően kapnak fizetést is.
Pedagógus I-ben vagyok. Engem mikor sorolnak át?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a 2015-ös minősítésre azok jelentkezhetnek, akiknek legalább 8 év szakmai gyakorlatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van. Rajtuk kívül azok is részt vehetnek a minősítési eljárásban, akiknek szakvizsgát nem tettek, de több mint 30 éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.

A minősítési eljárás végén „megfelelt” minősítést szerző pedagógusokat szintén 2016. január 1-től sorolják át a pedagógus II kategóriába.
Meddig kell jelentkezni?
2014. március 31-ig dönteni kell, viszont a portfóliót viszont várhatóan csak november végég kell feltölteni. Azért „várhatóan”, mert még nem jelent meg a pedagógusok minősítéséről szóló kormányrendelet módosítása.
Kinél kell jelentkezni?
A tanárok saját iskolájuk vezetőjénél jelentkezhetnek – ezt egyszerre csak egy intézményben tehetik meg, akkor is, ha több iskolával állnak jogviszonyban. A minősítésre várók most még hiába keresik a jelentkezési lapot, a nyomtatványt csak március közepén juttatja el az Oktatási Hivatal az iskolákba. Miután kitöltötték, nincs több dolguk, a többit az intézményvezető intézi.
Mi történik, ha 30 ezernél többen jelentkeznek?
Akkor az oktatásért felelős miniszter – vagyis az erőforrás-miniszter – dönt, méghozzá május 20-ig. Május 31-ig hozzák nyilvánosságra, hogy kik vehetnek részt a 2015-ös minősítési eljárásban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).