Itt van az új bértábla: megvan, mennyit keresnek majd a pályakezdő pedagógusok

Nemcsak a többéves tapasztalattal rendelkező, hanem a pályakezdő pedagógusok bére is változik szeptembertől: kiszámoltuk, mekkora összegre számíthatnak ősztől.

  • Eduline
pixabay

Számításunk alapja a költségvetési törvényben szereplő vetítési alap, amelynek összege évek óta változatlan, még mindig a 2014-es minimálbér összegének felel meg, vagyis 101 500 forint.

A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll, a pedagógusok illetményalapja középfokú végzettség esetén a vetítési alap 120, alapfokozat (főiskolai végzettség) esetén 180, mesterfokozat esetén 200 százaléka. Ez 121 800, 182 700 és 203 000 forintot jelent.

Mivel a bértábla alapján a "gyakornok" kategóriába sorolt, vagyis 0-2/4 év szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógusok mindössze magát az illetményalapot kapják meg, a kezdő fizetés főiskolai vagy alapszakos végzettséggel bruttó 182 700, egyetemi vagy mesterszakos végzettséggel 203 000 forint lesz ősztől.

Ennyit keresnek 2017 szeptemberétől a pedagógusok: kiszámoltuk, itt vannak az adatok

Bruttó 7-14 ezer forinttal magasabb fizetést kapnak a 2017/2018-as tanévtől azok a pedagógusok, akik saját intézményük igazgatója szerint "jól dolgoznak", ezért "megérdemlik" az életpályamodell bevezetésekor beígért béremelés utolsó részletét. Kiszámoltuk, milyen bruttó bérrel számolhatnak a pedagógusok 2017 szeptemberétől.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.