Mikor kezdődik, meddig tart az idei őszi szünet? Mikor tartják a szakmai vizsgákat, és mikor indul az őszi érettségi? Hány szombati tanítási nap lesz ebben az évben? Itt vannak a legfontosabb dátumok.
Felmérések és vizsgák
Az általános iskoláknak október 9-ig kell felmérni azoknak az elsősöknek a számát, akiknél az alapkészségek fejlesztését jobban kell támogatni.
A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, valamint írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgáját október 5-től szervezik meg, a pontos dátumokat az intézmények teszik közzé.
Az őszi írásbeli érettségi október 9-én kezdődik, és október 22-ig tart, míg a középszintű szóbeli vizsgákat november 16. és 20., az emelt szintű szóbeliket pedig november 5. és 9. között tartják a középiskolák. Az őszi érettségi vizsgaidőpontjait itt nézhetitek meg.
Őszi óraátállítás
Az Európai Unió szabályozása alapján a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapján ér véget - az idén október 25-én hajnali háromról kettőre kell visszaállítani az órákat.
Őszi és téli szünet
Az őszi szünet 2015. október 26-tól október 30-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap pedig november 2-a, hétfő. A téli szünet 2015. december 21-től december 31-ig tart, az utolsó tanítási nap december 18., péntek, a szünet után először 2016. január 4-én, hétfőn kell iskolába menni.
Szombati tanítási napok és hosszú hétvégék
Idén már csak egy szombaton kell iskolába menni, december 12-én kell ledolgozni a december 24-ét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
