Újabb siker: ezúttal a a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián szerzett érmeket a magyar csapat

Három érmet szerzett a magyar középiskolásokból álló csapat a 2018-as Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián Prágában - közölte az MTI-vel az MTA Nyelvtudományi Intézete.

  • MTI
pixabay.com

A Magyar Nyelvészeti Diákolimpia eddigi legeredményesebb csapatából a hétfőn véget ért prágai versenyen ezüstérmes lett Ugrin Bálint József, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulója, és bronzéremmel jutalmazták Árvay-Vass Ivánt, valamint Vári-Kakas Andort, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium diákjait.

Oszkó Beatrix, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Magyar Nyelvészeti Diákolimpia alelnöke az MTI-nek szerdán elmondta, hogy 2012 óta minden nyáron magyar csapat is indul a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián, ahol idén mintegy 27 ország 40 csapata mérte össze tudását. A magyar csapatok Prága mellett megjárták többek között Kínát, Indiát, valamint Írországot is.

Újabb világversenyen taroltak a magyar diákok, bronzérmet szereztek

Bronzérmes lett a magyar válogatott a Fizikai Világkupán, Pekingben. Ezen a csapatversenyen a középiskolások tudományos problémákat vitatnak meg egymással angol nyelven. A 31. alkalommal megrendezett verseny házigazdája a kínai főváros, Peking volt - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.

A versenyre olyan középiskolás diákok jelentkezését várják, akit érdekelnek a világ nyelvei, a logikai rejtvények és játékok, a kombinatorika, a matematika, az informatika. A részvételnek viszont nem előfeltétele a nyelvészetben való jártasság. 

A világversenyen a feladatok között volt például olyan, amelyben a versenyzőnek egy számára idegen nyelven írt szöveget le kell fordítania mintaszöveg és mintafordítások segítségével. 

Taroltak a magyar diákok a kémiai diákolimpián, négy érmet hoztak haza

Négy érmet nyertek az 50. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián a magyar diákok, a vasárnap befejeződött verseny nem hivatalos rangsorában Magyarország a tizedik helyen végzett. Az első kémiai diákolimpiát rendező ország utódai, Csehország és Szlovákia közösen szervezték az idei jubileumi versenyt, amelyen 76 ország tanulói vettek részt. Sajgó Mátyás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója aranyérmet szerzett.

Az, hogy ki képviselheti Magyarországot a nemzetközi versenyen, a Magyar Nyelvészeti Diákolimpián dől el. A válogató verseny első nyolc helyezettje utazhat a nemzetközi döntőre. A magyar válogatott összeállítását három online forduló előzi meg, amelyre idén 160-an regisztráltak. Az online fordulókon legjobb összpontszámot elért tanulók vehetnek részt az országos döntőn. A legjobbaknak intenzív felkészítést nyújtanak a verseny szervezői. A diákok munkáját egy egyetemi oktatókból, kutatóintézeti munkatársakból és középiskolai tanárokból álló csapat segíti.

Siker a nemzetközi diákolimpián: több érmet szereztek a magyar diákok

Három ezüstérmet és egy bronzérmet szereztek a magyar diákok a 29. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián. Vizkeleti Péter ezüstérmet, Tomcsányi Kinga szintén ezüstérmet, Boros Dániel bronzérmet, Ótott Péter pedig ezüstérmet szerzett 29. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián (IBO) - olvasható a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldalon.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.