Időről időre előkerül a kérdés, hogy érdemes lenne-e meghosszabbítani a tanévet, rövidebbé téve ezzel a nyári szünetet - vagy teljesen újraszabni a tanítási szünetek rendszerét. Utánajártunk, milyen hosszú nyári szünetnek örülhetnek a diákok Európa más országaiban - van, ahol a rövidítés mellett döntöttek.
Olaszországban örülhetnek a diákok a leghosszabb nyári szünetnek: összesen tizenhárom hétig pihenhetik ki a tanévet. A második helyen Görögország és Portugália áll, ahol tizenkét hetes a vakáció, majd Magyarország, Finnország és Spanyolország jön, mindhárom országban tizenegy hetes a nyári szünet. Németország, Dánia, Hollandia és az Egyesült-Királyság azonban mindössze hat hét pihenést biztosít a gyerekeknek, míg Svédországban tízhetes a vakáció.
Nem mindenhol kezdődik egyszerre a nyári szünet
Vannak országok, ahol az év végi vizsgáktól függ a szünet kezdete. Litvániában például a kilencedikes és tizenegyedik osztályosok szünete pár nappal később kezdődik, mint a tizedekeseké és tizenkettedik osztályosoké.
Németországban tartományonként eltér a szünet kezdete és vége, de a hossza mindenhol ugyannyi: hat hét. Baden-Wüttemberg tartományában például július huszonhatodikán ér véget az iskola és szeptember 8-án kezdődik. Magyar szemmel Thüringen tartományban a legextrémebb a helyet: július 2-án véget ért a tanév, de augusztus 11-én már folytatják is a tanítást.
Franciaországban is egyedi rendszer van: pár éve zónákat hoztak létre, pár nap csúszással indul a nyári vakáció, amely egyébként kilenc hétből áll.
Öt évvel ezelőtt Angliában is előkerült egy rendszerszintű módosítás: 2015-től maguk az oktatási intézmények dönthetnének a tanév és a szünidő hosszúságáról. Sok szülő anyagi okok miatt a tanévhosszabítás ellen volt, és persze a többgyerekes családok logisztikáját is felborítaná egy ilyen intézkedés.
Meddig tart az idei nyári szünet?
Már javában tart a 2018-as nyári szünet, de vajon meddig élvezhetik a diákok az iskolamentes időszakot? A legtöbb diáknak már megkeződött a nyári szünet június 14-én (az érettségizők egy része még vizsgázik(, de meddig élvezhetik önfeledten a vakációt? A 2018/2019-es tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, ez az jelenti, hogy a diákok egészen szeptember 2-ig maradnak iskola nélkül.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
