Ennyit kell adózni a nyári diákmunka után

Óránként akár 950-1200 forintot is lehet keresni nyáron diákmunkával, de az adózásról nem szabad elfeledkezni.

  • Eduline
Fülöp Máté

A diák munkavállalók minimálbére jelenleg bruttó 733 forint óránként. A felső határ változó: a Fürge Diák Iskolaszövetkezetnél a legjobban kereső diák munkások éjszakai leltározást vállalnak bruttó 947 forintos órabérért vagy szoftverfejlesztő cégnél dolgoznak óránként bruttó 1214 forintért - írja a Magyar Hírlap.

A lap hozzáteszi: a nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózásukra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra, kivéve ha diákszövetkezeten keresztül vállalnak munkát – jelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A diákmunka utáni személyi jövedelemadó (szja) mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a fiatal bruttó béréből. Ha munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor járulékot is kell fizetnie. A diákok szülői engedéllyel tizenhat éves kortól dolgozhatnak, de szünidőben tizenöt évesen is vállalhatnak munkát, ha általános, közép- vagy szakiskolába járnak, adóazonosító jelet a NAV-nál kell igényelni.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Óránként 1000-1100 forintot kínálnak a diákoknak

Mennyit lehet keresni idén nyáron diákmunkával? Ki jelentkezhet az állami diákmunkaprogramra, és milyen munkaköröket tölthetnek be a tanulók? Idén is széles a választék, az iskolaszövetkezetek tájékoztatása szerint a tanulók dolgozhatnak például pénztáros, árufeltöltő, fürdősegéd, úszómester, hostess, rendezvényi kisegítő munkakörben, emellett várják őket nyelvtudást igénylő munkákra, a felsőoktatásban tanulók pedig informatikai, mérnöki területeken is el tudnak elhelyezkedni, teljes és részmunkaidőben egyaránt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.