Végül az iskola vezetői úgy döntöttek, másik terembe költöztetik át a diákokat.
Olyan hideg volt a szombathelyi Bercsényi Általános Iskola egyik termében, hogy a diákok nagykabátban, csizmában ültek - írja a Nyugat.hu. „Olajradiátort, hősugárzót vittünk, de nem segít a nagy termen. Süvít be a szél az ablakon" - mondta a lapnak egy szülő.
Már tavaly is előfordult ez a probléma, az ablakok ugyanis szabályosan szét vannak rohadva: „Az egyik anyuka kilencezer forintért szigetelő csíkokat is vett az ablakra, de közölte az osztályfőnök, hogy már nem kell, mert a biológiaterembe lesznek, amíg hideg van" - mondta a szülő.
A lap megkereste a szombathelyi iskolát, ahol elismerték, hogy néhány osztály termében az elmúlt héten problémát okozott a hideg, de már megoldották a helyzetet: „A 2. emeleten lévő természettudományi termet még aznap szabaddá tettük, s péntek óta az érintett 4. osztály tanítása meleg teremben folyik”" - írták válaszukban.
Az iskola keleti oldalán lévő osztálytermekben van hűvösebb, jellemzően a keleti oldalon, innen több osztályt is átköltöztettek. "Most 21-22 fok van az osztálytermekben, ahol kevesebb volt, onnan mentek át a gyerekek" - közölte Beke Eszter igazgatónő.
Az iskolában egy korábbi pályázattal már sikerült a nyílászárók 70-80 százalékát kicserélni, de pont a keleti oldalon maradtak meg a régiek. Most egy újabb, 90 millió forintos projekt részeként szeptemberig a maradék régi ablakokat is kicserélik, emellett sok más felújítást is végrehajtanak.
Szuper ötlettel rukkoltak elő egy szarvasi általános iskolában
A tananyaghoz kapcsolódó, év közben többször átalakítható szabadulószobát alakítanak ki a szarvasi Szlovák Általános Iskolában. Nyemcsok Mátyásné, az iskola igazgatója elmondta, hogy a kollégium nem használt tetőterében lévő négy szobából alakítanak ki két szabadulószobát. A tervek már készülnek, a diákok - az elképzelések szerint egy-egy osztály évente legalább öt alkalommal - a következő tanévtől használhatják a szobákat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
