Nagy ígéretet tett a miniszter: 2020-ra minden ötödik diák felújított iskolában tanul majd?

Balog Zoltán erőforrás-miniszter szerint két év múlva minden ötödik diák olyan iskolában tanul majd, amelyet néhány éven belül újítottak fel vagy bővítettek ki.

  • MTI
Túry Gergely

Balog Zoltán a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium sportkomplexumának alapkőletételén arról beszélt: 2010 óta 471 iskola újult meg Magyarországon 130 milliárd forint értékben, az elkövetkező években pedig újabb 400 település oktatási intézményét korszerűsítik.

Hozzátette: 2020-ra Magyarországon minden ötödik fiatal olyan iskolába fog járni, amelyet néhány éven belül felújítottak vagy bővítettek. Mint mondta, az iskolaépítések és -korszerűsítések több mint kétharmada Magyarország hátrányosabb helyzetű északkeleti, délnyugati és déli területein valósul meg, mert "ott van erre a legnagyobb szükség".

Nagy ígéretet tett a kormány: az összes szakközépiskolát és szakgimnáziumot felújítják

A minőségi szakképzés amellett, hogy felkészíti a tanulókat arra, hogy a felgyorsuló világban is megállják a helyüket, azt is jelenti, hogy a huszonegyedik századhoz illő környezetben tanulhassanak, ezért a kormány idén egy tízéves intézményfejlesztési programot indított az iskolák felújítására - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Raoul Wallenberg Szakgimnázium és Szakközépiskola új épületének átadó ünnepségén.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.