Nincs több halogatás: szeptembertől elindul a menzareform, pár hét múlva csicseriborsó-krémes kenyeret majszolnak majd az óvodások, és a rendelet szerint napi fél liter tejet kell leküzdenie a középiskolásoknak – írta a hvg.hu.
A közétkeztetésben érdekelt cégek szerint borítékolható az ellenállás a gyerekek és a szülők részéről, mert már az előzetes tesztek során a hagyományosnál sokkal több "reformételt" hagytak meg a diákok. De van egy olyan cég is, amelyik magától elkezdett egészségesen főzni a kicsiknek, akik mostanra imádják a csirkepörit bulgurral, a szülők meg bejárnak kóstolgatni. Kár, hogy a minisztérium meg sem kérdezte őket, nekik hogy sikerült győzelemre vinni a kajaforradalmat – írta a hvg.hu.
Többször elhalasztották annak a közétkeztetésről szóló rendeletnek a megvalósítását, ami leginkább arról a passzusáról híresült el, hogy eltünteti a sótartót az iskolai menzák asztalairól: eredetileg 2014. szeptembertől már egészségesebben kellett volna főzni a gyerekekre, majd 2015. január 1. lett az új céldátum. Végül csak a mostani iskolai félévtől kezdve, szeptembertől válnak ellenőrizhetővé a rendeletben foglalt szigorú előírások – így a közétkeztetési szolgáltatók is ettől az időponttól kezdik e szerint adagolni a hozzávalókat. Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük
Az egészségesebb étkezés alapgondolata jó, azonban van egy nehézség a rendszerben: ha a szülő otthon továbbra is a hagyományos, hizlaló ételeket adja a gyereknek, akkor az az iskolában nehezen fog rászokni a bulgurra. Meglepő fotók: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán
A szeptembertől élesben debütáló rendelet pontosan rögzíti, hogy milyen összetételűek és tápanyagtartalmúak legyenek a menzaételek. A szolgáltatóknak kevesebb sóval és cukorral, egészségesebb – és drágább – alapanyagokból, jobb konyhatechnológiai megoldásokkal kell főzniük. Minél több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonatermék legyen, a bő olajban sült ételek helyét vegyék át az alacsony zsírtartalmú húsfélék, újfajta gabonák.
A teljes cikket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
