Nincs több halogatás: szeptembertől elindul a menzareform, pár hét múlva csicseriborsó-krémes kenyeret majszolnak majd az óvodások, és a rendelet szerint napi fél liter tejet kell leküzdenie a középiskolásoknak – írta a hvg.hu.
A közétkeztetésben érdekelt cégek szerint borítékolható az ellenállás a gyerekek és a szülők részéről, mert már az előzetes tesztek során a hagyományosnál sokkal több "reformételt" hagytak meg a diákok. De van egy olyan cég is, amelyik magától elkezdett egészségesen főzni a kicsiknek, akik mostanra imádják a csirkepörit bulgurral, a szülők meg bejárnak kóstolgatni. Kár, hogy a minisztérium meg sem kérdezte őket, nekik hogy sikerült győzelemre vinni a kajaforradalmat – írta a hvg.hu.
Többször elhalasztották annak a közétkeztetésről szóló rendeletnek a megvalósítását, ami leginkább arról a passzusáról híresült el, hogy eltünteti a sótartót az iskolai menzák asztalairól: eredetileg 2014. szeptembertől már egészségesebben kellett volna főzni a gyerekekre, majd 2015. január 1. lett az új céldátum. Végül csak a mostani iskolai félévtől kezdve, szeptembertől válnak ellenőrizhetővé a rendeletben foglalt szigorú előírások – így a közétkeztetési szolgáltatók is ettől az időponttól kezdik e szerint adagolni a hozzávalókat. Ezek a képek terjednek a neten: gusztustalan menzamenük
Az egészségesebb étkezés alapgondolata jó, azonban van egy nehézség a rendszerben: ha a szülő otthon továbbra is a hagyományos, hizlaló ételeket adja a gyereknek, akkor az az iskolában nehezen fog rászokni a bulgurra. Meglepő fotók: ilyen ételeket kapnak a diákok az iskolai menzán
A szeptembertől élesben debütáló rendelet pontosan rögzíti, hogy milyen összetételűek és tápanyagtartalmúak legyenek a menzaételek. A szolgáltatóknak kevesebb sóval és cukorral, egészségesebb – és drágább – alapanyagokból, jobb konyhatechnológiai megoldásokkal kell főzniük. Minél több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonatermék legyen, a bő olajban sült ételek helyét vegyék át az alacsony zsírtartalmú húsfélék, újfajta gabonák.
A teljes cikket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
