Menekült gyerekek milliói nem jutnak iskolai oktatáshoz - figyelmeztet az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
Az UNHCR német partnerszervezete (UNO-Flüchtlingshilfe) által ismertetett adatok szerint a legutóbbi tanévben több mint 3,5 millió 5 és 17 év közötti menekült gyermek nem jutott iskolai oktatáshoz. Az alapfokú oktatásból másfél millióan, a középszintű oktatásból nagyjából kétmillióan maradtak ki.
Világszerte 65 millió menekült van, több mint 50 százalékuk gyermek. Az előző tanévben az általános iskolás korúak csupán 61 százaléka tudott iskolába járni, míg a nem menekült gyermekek körében 91 százalék ez az arány.
Az UNHCR felmérése kimutatta, hogy minél idősebbek a menekült gyermekek, annál rosszabb az oktatási helyzetük. Így míg a nem menekült gyermekek körében - a megfelelő korosztályokban - 84 százalék a középfokú oktatásban részesülők aránya, a menekülteknél csak 23 százalék, és a szegényebb befogadó országokban mindössze 9 százalék. A felsőfokú oktatásban még súlyosabb a helyzet, a menekültek csupán egy százaléka tud egyetemre, főiskolára járni, míg a nem menekült fiatalok körében világszerte 36 százalékos a felsőoktatásban tanulók aránya.
Az oktatás "a sikeres integráció kulcsa" - emelte ki Peter Ruhenstroth-Bauer, az UNCHR német partnerszervezetének ügyvezetője. Esélyt kell adni a menekült gyermekeknek a tanulásra, mert csak az oktatás révén tudnak "beilleszkedni a befogadó országban, és később segíteni hazájuk újjáépítésében" - tette hozzá a szakember a szervezet Bonnban kiadott közleménye szerint.
Nagy bajba kerülnek a menekült gyerekek Európába érve
Átlagosan másfél évig kimaradnak az oktatásból. Hiába érik el a menekültek Görögországot, ezzel pedig az Európai Uniót, mivel a menekülttáborokban hivatalos iskolák nem működnek, a menekült gyerekek addig maradnak oktatás nélkül, míg a táborban élnek. A Politico által megszólaltatott kisgyerek például saját bevallása szerint magától tanulgat napközben, mivel más lehetősége nincs a Lezbosz szigetén található táborban, ahol már hat hónapja vár sorsa elbíráslására.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
