Jobb a magyar tankönyv Romániában, mint Magyarországon?

A romániai magyar diákok sokkal jobb magyar nyelv és irodalom tankönyvből tanulhatnak, mintha Magyarországon járnának iskolába - ezt állítják magyartanárok.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Egyszerűen felüdülés volt ezt a könyvet átolvasni, nagyságrendekkel jobb, mint a Magyarországon használt tankönyvek – mondta a Magyar Nemzetnek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

A könyvet bárki megnézheti, ugyanis innen ingyenesen letölthető.

Arató a könyv pedagógiai szemléletét emelte ki. A könyv elején közölt tanterv is sokkal jobb, mint a Nemzeti Alaptanterv, ugyanis egy alapvetően kompetenciaalapú megközelítést tartalmaz, ellentétben a mi tantervünkkel, amelyik a 2012-es átdolgozása óta inkább a lexikális tudás átadását tartja a legfontosabbnak. Ezenkívül a román kiadású könyv integráltan tartalmazza a nyelvtan, az irodalom és a kommunikáció oktatását, ami szintén nagyon korszerű, előremutató - mondta. Arató László szerint a könyv a régi és a modern irodalmat is nagyon jól használja fel.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki maga is magyartanár, szintén azt emelte ki, hogy a romániai tankönyv alapvetően kompetenciákat próbál átadni, magyarországi társai pedig lexikális tudást. Megjegyezte azt is, hogy a romániai tankönyv szövegei befogadhatóak egy ötödikes gyerek számára, az itthoni könyvekben azonban sokszor nem a megfelelő szövegekkel találkozni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.