Többször felmerült már, hogy a kormány központosítaná a közétkeztetést is, legfőképpen azért, mert maguk is beismerték: a 2015-ös menzareform korántsem hozott egyértelmű javulást.
Az Index azt írja, hogy a központosítás egyik nyertese lehet a Hungast, amiről legutóbb a Sodexo felvásárlásával kapcsolatban lehetett hallani. Emellett azonban ők a Szupermenza nevű program elindítói is, melynek legfőbb alapelve, hogy jó ételeket készítsenek friss, magyar alapanyagokból, amit lehetőleg kulturált környezetben, nyugodtan fogyaszthatnak el a gyerekek.
Ennek szemléltetésére egy nagyszabású rendezvényen bebizonyították, hogy a sertéshúsból és a tarhonyából - amiből a menzakoszton felnövő generáció azonnal tarhonyás húst képzelne a tányérra - más is elkészíthető.
Bár tény, hogy minden héten feltűnik egy-egy új étel is, mint a mézes sütőtökkrémleves, a pesztós csirkemell vagy ezen a héten éppen a sütőtökös kukoricafőzelék. Végh Tamás, a Hungast gasztronómiai vezetője ezzel kapcsolatban elmondta: az új ételek és alapanyagok bevezetése az iskolai menzákon folyamatosan történik, nem lehet egyszerre rázúdítani mindent a gyerekekre, hiszen sokszor nagy az ellenállás.
A közétkeztetés megreformálásának egyéb nehezítő tényezői is vannak. Mivel kötelező az ételt 65 fokon tartani, a leves gyakorlatilag forrón érkezik a gyerekekhez, akik többnyire annyira éhesek, és olyan kevés idejük van enni, hogy nem tudják megvárni, amíg kihűl - írják.
A cikk szerint ezen felül általános tapasztalat, hogy a levest szinte alig eszik meg, pedig az energia és a tápanyagbevitel kiszámítása során nyilván azzal számolnak, hogy azt is elfogyasztják a gyerekek. A legtöbben azonban azonnal a második fogással kezdik az evést, már csak azért is, mert sokan még mindig mumusként tekintenek a levesekre.
Úgy vélik, nem lenne ekkora az ételpazarlás, ha a gyerekeknek lenne idejük rendesen enni – megvárni például, amíg kihűl a leves –, ezért a Hungast a velük együttműködő iskolákkal igyekszik megbeszélni, hogy a gyerekek 45, de legalább 30 percet szánjanak étkezésre.
Ingyenes étkeztetés: az őszi szünetre is lehet igényelni
Az őszi szünetre is igényelhetik a rászoruló családok a napi egyszeri ingyenes melegétel-ellátást gyermekeiknek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. A közlemény szerint az iskolákban hétfőn kezdődő őszi szünetre a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családokban a szülők igényelhetik gyermeküknek a szünidei étkeztetést.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
