Már csak egy hétig lehet jelentkezni a központi írásbeli felvételire: ezen a vizsgán azoknak a diákoknak kell részt venniük, akik olyan középiskolába jelentkeznek majd 2019 elején, amely nem csak az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a felvételizőket.
Az írásbeli vizsgák jelentkezési határideje 2018. december 7. A jelentkezést ahhoz a - központi írásbeli vizsgát szervező – középiskolához kell beadni, amelyben a jelentkező a teszteket meg szeretné írni.
A középfokú iskolák az utóbbi hetekben közzétették felvételi tájékoztatóikat, amelyekben meghatározták, milyen osztályokat indítanak majd a 2019/2020. tanévben, és megjelölték azt is, hogy milyen felvételi eljárással veszik majd fel a hozzájuk jelentkezőket. A felvételhez központi írásbeli vizsgát csak a gimnáziumok és a szakgimnáziumok írhatnak elő. Közülük 425 középiskola (64%) írta elő egy vagy több feladatellátási helyén, hogy a hozzájuk jelentkező tanulók előzetesen vegyenek részt a központi írásbeliken – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Ha egy diák úgy tervezi, hogy februárban ezek valamelyikébe is beadja felvételi jelentkezését, mindenképp részt kell vennie a központi írásbeli vizsgákon.
A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Ilyen feladatokat kapnak az írásbeli vizsgán a középiskolába felvételiző diákok
December 7-ig lehet jelentkezni a középiskolai központi felvételi vizsgára - a diákok matematikából és magyar nyelvből adnak számot tudásukról. Milyen feladatokra kell készülniük? Mutatjuk. A középiskolák az elmúlt hetekben közzétették felvételi tájékoztatójukat, amelyekből kiderül, melyik intézmény teszi kötelezővé a jelentkezők számára a központi írásbeli felvételit.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
