Meddig kell jelentkezni a középiskolákba, és mikor írják meg a diákok a központi írásbeli felvételit? Összegyűjtöttük a 2014/2015-ös középiskolai felvételi legfontosabb dátumait.
Október 31-ig a középiskolák és a kollégiumok nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatókat, az általános iskolákban pedig szóban tájékoztatják a végzősöket a felvételi rendjéről.
November 14-én közzéteszik a központi írásbeli vizsgákat szervező középiskolák listáját (fontos: nem minden középiskola szervez írásbeli felvételit, szóbelit és gyakorlati vizsgát). Ezután december 9-ig lehet jelentkezni a központi felvételire.
Az Arany János Tehetséggondozó Programra december 11-ig lehet pályázni, ebben az esetben a pályázatban megjelölt intézményben kell központi felvételire jelentkezni, szintén december 9-ig. Itt nézhetitek meg a tavalyi rangsort a száz legjobb gimnáziumról és szakközépiskoláról.
Január 17-én, 10 órakor kezdődik a központi felvételi a 4, 6 és 8 osztályos középiskolákban. Ha egy diák alapos ok miatt nem tud részt venni a vizsgán, január 22-én írhatja meg a pótló írásbelit. Az eredményeket február 5-én küldik ki a jelentkezőknek.
A tanulói jelentkezési lapokat és adatlapokat február 13-án küldik el az általános iskolák a középiskoláknak, illetve a felvételi központnak. Az adatlapok módosítására március 16-17-én van lehetőség. Április 17-én elkészül az egyeztetett felvételi jegyzék, amely alapján április 24-én a középiskolák kiküldik a tájékoztatókat arról, hogy kit vettek fel, és kit nem.
Azoknak az iskoláknak, amelyek a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel, rendkívüli felvételit kell tartaniuk május 15-ig. Így fog kinézni a 2014/2015-ös tanév: vizsgák, szünetek, felmérések.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
