Bár a legtöbb iskola a szülők segítségét kéri már abban is, hogy legyen wc-papír a diákoknak vagy tudjanak fénymásolni a tanárok, Czunyiné Bertalan Judit szerint a centralizált oktatásszervezés jó, átlátható, csak éppen még gyerekcipőben jár. Pedig a 60-as években pont ilyen rendszer szerint szervezték az iskolákat.
Czunyiné Bertalan Judit a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, azért tértek át az elaprózott önkormányzati fenntartású struktúrából az egységes fenntartói rendszerre, hogy tisztán lássák az iskolák fenntartásának költségeit. Szerinte az önkormányzatoknak nem volt pénze az iskolák fenntartására, egyre kevesebb pénzből kellett megoldani a működést. Ezért hozták létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. A helyzet ugyanakkor nem normalizálódott, hiszen a Kliknek tetemes az adóssága és az iskoláknak már az alapvető működésre sincs pénzük. Már kötszer sincs abban az iskolában, ahová Rogán és Áder gyereke is jár
Miközben Czunyiné arról beszélt, hogy egyre több diák kapja ingyen a tankönyveket vagy hogy a tanárok fizetése nőtt, sokszor ebből a fizetésből kell fénymásolópapírt venni az osztálynak, vagy a szülők dobják össze a pénzt nyomtatópatronra és wc-papírra. Hogy miket kértek, bővebben itt olvashatod.
Bár az államosítás mellett az volt az egyik nyomós érve a kormányzatnak, hogy kiszámíthatóbb lesz a finanszírozás, augusztusra a Klik már 12,5 milliárdos adósságot halmozott fel, a közüzemi számlákat sem fizették. A lyukakat „belső költségvetési forrásból” betömködték és állítólag készül a költségvetési tervezet, ahol már számolnak ilyen deficitekkel. Ősszel eldőlhet, mi lesz a Klik sorsa
Az államtitkár a lapnak úgy fogalmazott, mivel ez egy új rendszer, nem lehet mindent „tűpontossággal betervezni”. Csakhogy a rendszer nem feltétlenül új, ugyanis már a 60-as években is centralizálva volt az oktatás, amit aztán szép lassan visszanyomtak helyi szintre, hogy a rendszerváltás után 25 évvel ismét visszatérjenek a koncepcióhoz.
Czunyiné Bertalan Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az OECD-mutatónk romlik: nő a lemorzsolódás, a magyar iskola nem esélyteremtő. Matematikából és a természettudományos tárgyakból a diákok teljesítménye vagy stagnál, vagy romlik. A célok között most az szerepel, hogy javítsák az oktatás színvonalát és a diákok eredményeit. Ehhez újra kell gondolni a tananyagot, érdemes lenne bevezetni a 9 évfolyamos általános iskolát és mindenképpen erősíteni kell a digitális kompetenciát.
| Még több fontos adat |
Elkeserítően rossz lett a magyar diákok szövegértési tesztje Az elmúlt 7 év legrosszabb eredménye született az érettségin - itt vannak az adatok |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
