Nem egy kilencedik évfolyam bevezetésére lenne szükség az általános iskolákban, hanem jelentős tananyagcsökkentésre, mivel az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra egyáltalán nincs idő.
Nem feltétlenül új évfolyam bevezetésére, inkább jelentős tananyagcsökkentésre van szükség, mivel az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra és tehetséggondozásra nem jut elég idő az általános iskolában - idézte a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) friss felmérésének legfontosabb megállapítását szerdai számában a Magyar Hírlap.
A cikk szerint a tanárok úgy látják, széles társadalmi, szakmai és ciklusokon átívelő politikai konszenzusra van szükség a köznevelési rendszer olyan átfogó változtatásához, mint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése, amit nemrég fideszes politikusok vetettek fel újra.
Az NPK közlése alapján a felmérés eredménye sok száz pedagógus véleményét tükrözi. Sokan jelezték, hogy az alapkészségek erőteljesebb fejlesztésére nem a pluszévfolyam a megoldás. Voltak, akik azzal érveltek, hogy inkább hagyni kellene érni, kifutni az elmúlt évek nagy horderejű változásait, mert sem az iskolák, sem a szülők nem tolerálnák az újabb átfogó reformot. A pluszévfolyam támogatói között akadtak, akik az óvoda és az iskola közötti nulladik évfolyamot hoznának létre.
Mint a cikkben szerepel, a pedagógusok azt is megfogalmazták, hogy ekkora változás előkészítéséhez rengeteg idő kell, ezért 2016-os kezdéssel megvalósíthatatlan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vettek fel egyetlen középiskolába sem, vagy időközben meggondoltátok magatokat? A rendkívüli felvételi eljárásban még van esélyetek arra, hogy az üresen maradt helyekre jelentkezzetek.
A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.
Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az oktatás nem egyszerűen szakpolitikai kérdés, hanem a polgárosodás alapfeltétele, véli Pukli István, aki szerint a magyar iskolarendszer leépülése nem véletlen, hanem tudatos politikai döntések következménye.
A HUN-REN elnökét, Gulyás Balázst és a vezérigazgatót, Jakab Rolandot kérdezték a hálózat jövője kapcsán.
A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.
