Nem egy kilencedik évfolyam bevezetésére lenne szükség az általános iskolákban, hanem jelentős tananyagcsökkentésre, mivel az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra egyáltalán nincs idő.
Nem feltétlenül új évfolyam bevezetésére, inkább jelentős tananyagcsökkentésre van szükség, mivel az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra és tehetséggondozásra nem jut elég idő az általános iskolában - idézte a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) friss felmérésének legfontosabb megállapítását szerdai számában a Magyar Hírlap.
A cikk szerint a tanárok úgy látják, széles társadalmi, szakmai és ciklusokon átívelő politikai konszenzusra van szükség a köznevelési rendszer olyan átfogó változtatásához, mint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése, amit nemrég fideszes politikusok vetettek fel újra.
Az NPK közlése alapján a felmérés eredménye sok száz pedagógus véleményét tükrözi. Sokan jelezték, hogy az alapkészségek erőteljesebb fejlesztésére nem a pluszévfolyam a megoldás. Voltak, akik azzal érveltek, hogy inkább hagyni kellene érni, kifutni az elmúlt évek nagy horderejű változásait, mert sem az iskolák, sem a szülők nem tolerálnák az újabb átfogó reformot. A pluszévfolyam támogatói között akadtak, akik az óvoda és az iskola közötti nulladik évfolyamot hoznának létre.
Mint a cikkben szerepel, a pedagógusok azt is megfogalmazták, hogy ekkora változás előkészítéséhez rengeteg idő kell, ezért 2016-os kezdéssel megvalósíthatatlan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
