Csoportot hozott létre a diákbántalmazásról elhíresült hetesi iskola tantestületének egy része: erőszakmentes oktatást szeretnének, nem akarják, hogy a tanulókkal szembeni erőszak a mindennapok része legyen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hetesi Somssich Imre Általános Iskola két eset miatt is bekerült a hírekbe. Előbb egy tanítót ítélt egy év öt hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre a kaposvári bíróság, s tiltotta el másfél évre a pedagógusi hivatástól, miután éveken át verte a diákjait, majd néhány hete az igazgatót rúgta ki a tankerület. Az intézményvezetőről a Népszava írta meg, hogy karácsony előtt bántalmazott egy diákot.
A Népszava most azt írja, az ott dolgozó pedagógusok egy része úgy gondolta: ha már történtek miatt a figyelem középpontjába került intézményük, megpróbálják kihasználni a fokozott érdeklődést, létrehozták Az erőszakmentes iskolákért mozgalmat.
A csoportot létrehozók egyetértenek abban, hogy a tanulókkal szembeni erőszak a mindennapok része, országos jelenség, csak éppen az intézményvezetők és a tankerületek számára kínos, emiatt elhallgatják ezeket az ügyeket.
Létrehoztak például egy Facebook-oldalt, ahol bárki jelezheti, ha tudomása van iskolai bántalmazásos esetekről, s ha van alapja a bejelentéseknek, azonnal a sajtóhoz fordulnak.
Kirúgták az iskolaigazgatót, aki könyvvel verte fejbe hatodikos diákját
Kirúgták a somogyi Hetes általános iskolájának igazgatóját, mert könyvvel fejbe vágta, majd a szekrénynek lökte az egyik diákját. A Népszava hétfőn írta meg, hogy a hetesi iskola igazgatója helyettesítőként tartott órát a hatodik osztályban, és amikor az egyik gyerek nem fogadott szót, egy könyvvel fejbe vágta, majd a szekrénynek lökte.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
