Egy gyermek iskolakezdésére a szülők többsége 20 ezer forintnál többet költ a Regio Játékkereskedelmi Kft. friss kutatása szerint.
Az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint az alapvető iskolai eszközökre a válaszadók egyharmada 10-15 ezer forintot, egynegyede 15-20 ezer forintot, és szintén ennyien 20-30 ezer forintot költenek egy gyermek esetében.
A füzetet, tolltartót, írószereket a szülők kétharmada személyesen választja ki, egyharmada az áruházi és online vásárlást kombinálja. A tanszerek kiválasztásánál a tartósság a legfontosabb szempont. Az alapvető eszközökön felül az iskolatáska az egyik legnagyobb tétel, viszont az általános iskolába járó gyerekek 23 százaléka nem kap új iskolatáskát az idén.
Az alsó és a felső tagozaton is az 5-10 ezer forintos táska vásárlása a legjellemzőbb, a szülők 28, illetve 33 százaléka dönt így, 25-25 százalékuk 10-15 ezer forintot költ erre, drágább iskolatáskát csak minden ötödik gyerek kap.
Az iskolakezdés költségeibe a megkérdezett családok egyötödénél száll be a munkaadó pénzbeli támogatással, ezért tízből kilenc szülő tudatosan készül a nyári hónapokban anyagilag arra, hogy minden felszerelést hiánytalanul be tudjon szerezni szeptember elsejéig.
A kezdeti kiadásokat csökkenti, hogy a felmenő rendszer alapján az általános iskolások ingyen kapják a tankönyveket. A felmérés szerint ez tízből hat esetben valósul meg maradéktalanul, ahol nincs díjmentes könyvosztás, ott jellemzően további 7-15 ezer forinttal számolnak a szülők.
Az adatok a Regio saját értékesítési adatain, valamint egy július 17-24. között elvégzett online kutatáson alapulnak, amelynek során 1658, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni. A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
