Pénzbírságot kaphatnak a lógós osztrák diákok

Fokozottabb megelőzéssel, végső esetben az eddiginél szigorúbb pénzbírsággal akar fellépni az igazolatlan iskolai...

  • Eduline

Fokozottabb megelőzéssel, végső esetben az eddiginél szigorúbb pénzbírsággal akar fellépni az igazolatlan iskolai hiányzások ellen az osztrák kormány. A minisztertanács keddi ülésén hagyta jóvá a négylépcsős eljárás tervét, amely ősszel kerülhet a parlament elé. A javaslat először teremtene országosan egységes szabályozást a probléma kezelésére.

Az első három lépésben a szülők és a tanárok közötti egyeztetéseket, majd iskolai pszichológusok, szociális munkások és a gyermekvédelmi szolgálat bevonását írja elő a terv. Ha a gyermekvédelem fellépése ellenére is hiányzik egy tanuló az órákról és a szülők nem biztosítják, hogy a gyermek iskolalátogatási kötelezettsége teljesüljön, akkor 440 euró büntetés szabható ki a szülőkre. A büntetés összege az eddiginek a kétszerese.

Az eljárás akkor veszi kezdetét, ha a tanuló egy tanítási félévben 30 igazolatlan órát, öt nap igazolatlan hiányzást gyűjtött össze vagy három egymást követő napon igazolatlanul marad távol az iskolától.

Az iskolai hiányzásokról szóló vita a bevándorló családok beilleszkedésével összefüggésben került napirendre tavaly Ausztriában, ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy főként integrációs kérdésről van-e szó, s a kormány javaslata sem akként kezeli a jelenséget.

A koalíciós egyeztetéseken kialakított kormányjavaslat kompromisszumot képvisel, Sebastian Kurz integrációs államtitkár ugyanis eredetileg ezerötszáz eurós maximális büntetést javasolt a megelőzés mellett.

Nem támogatták a kormányban Gabi Burgstallernek, a nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták egyik vezető politikusának az a javaslata sem, hogy a családi pótlék visszatartása legyen a szankció. "A megelőzésen, és nem a büntetésen van a hangsúly" - mondta Claudia Schmied oktatási miniszter.

Itthon rábólintottak
Magyarországon más a helyzet: az iskolakerülő diákok után járó családi pótlékot szeptembertől nem utalják át egy külön folyószámlára, a felhalmozódott támogatást a szülők utólag sem kapják meg. A változtatással – minisztériumi becslések szerint – körülbelül három-négyezer, 16 évesnél fiatalabb diák családja járna rosszul.

Az intézkedések várhatóan az őszi törvényhozási ciklus elején kerülnek a parlament elé. A 2012-13-as iskolaévben kísérleti jelleggel el akarják indítani a programot, és három év után értékelik az eredményeket. A kormánypártok a szavazatok több mint felével rendelkeznek a parlamentben, így a javaslat várhatóan megkapja a szükséges támogatást.

Az oktatási minisztérium adatai szerint Bécsben 2011-ben mintegy másfélezer esetben indult eljárás nagy számú igazolatlan hiányzás miatt, s az esetek mintegy 30 százalékában szabtak ki pénzbírságot.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.