Fokozottabb megelőzéssel, végső esetben az eddiginél szigorúbb pénzbírsággal akar fellépni az igazolatlan iskolai...
Fokozottabb megelőzéssel, végső esetben az eddiginél szigorúbb pénzbírsággal akar fellépni az igazolatlan iskolai hiányzások ellen az osztrák kormány. A minisztertanács keddi ülésén hagyta jóvá a négylépcsős eljárás tervét, amely ősszel kerülhet a parlament elé. A javaslat először teremtene országosan egységes szabályozást a probléma kezelésére.
Az első három lépésben a szülők és a tanárok közötti egyeztetéseket, majd iskolai pszichológusok, szociális munkások és a gyermekvédelmi szolgálat bevonását írja elő a terv. Ha a gyermekvédelem fellépése ellenére is hiányzik egy tanuló az órákról és a szülők nem biztosítják, hogy a gyermek iskolalátogatási kötelezettsége teljesüljön, akkor 440 euró büntetés szabható ki a szülőkre. A büntetés összege az eddiginek a kétszerese.
Az eljárás akkor veszi kezdetét, ha a tanuló egy tanítási félévben 30 igazolatlan órát, öt nap igazolatlan hiányzást gyűjtött össze vagy három egymást követő napon igazolatlanul marad távol az iskolától.
Az iskolai hiányzásokról szóló vita a bevándorló családok beilleszkedésével összefüggésben került napirendre tavaly Ausztriában, ugyanakkor megoszlanak a vélemények arról, hogy főként integrációs kérdésről van-e szó, s a kormány javaslata sem akként kezeli a jelenséget.
A koalíciós egyeztetéseken kialakított kormányjavaslat kompromisszumot képvisel, Sebastian Kurz integrációs államtitkár ugyanis eredetileg ezerötszáz eurós maximális büntetést javasolt a megelőzés mellett.
Nem támogatták a kormányban Gabi Burgstallernek, a nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták egyik vezető politikusának az a javaslata sem, hogy a családi pótlék visszatartása legyen a szankció. "A megelőzésen, és nem a büntetésen van a hangsúly" - mondta Claudia Schmied oktatási miniszter.
| Itthon rábólintottak |
| Magyarországon más a helyzet: az iskolakerülő diákok után járó családi pótlékot szeptembertől nem utalják át egy külön folyószámlára, a felhalmozódott támogatást a szülők utólag sem kapják meg. A változtatással – minisztériumi becslések szerint – körülbelül három-négyezer, 16 évesnél fiatalabb diák családja járna rosszul. |
Az intézkedések várhatóan az őszi törvényhozási ciklus elején kerülnek a parlament elé. A 2012-13-as iskolaévben kísérleti jelleggel el akarják indítani a programot, és három év után értékelik az eredményeket. A kormánypártok a szavazatok több mint felével rendelkeznek a parlamentben, így a javaslat várhatóan megkapja a szükséges támogatást.
Az oktatási minisztérium adatai szerint Bécsben 2011-ben mintegy másfélezer esetben indult eljárás nagy számú igazolatlan hiányzás miatt, s az esetek mintegy 30 százalékában szabtak ki pénzbírságot.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
