Ha az iskolai étkezésekkor vízívásra ösztönzik a gyerekeket, az több mint félmillió amerikai fiatalnál előzheti meg az elhízás vagy túlsúly kialakulását, és több mint 13 milliárd dollárral csökkentheti a problémához kapcsolódó orvosi és közvetett társadalmi költségeket.
Az Illinoisi Egyetemnek a Pediatric Obesity című szaklapban megjelent tanulmánya egy 1200 New York-i általános és középiskolában 2009 és 2013 között végrehajtott kísérleti program országos kiterjesztésének elvén alapult.
Amikor vízautomatákat helyeztek el az iskolai étkezőkben, a diákok vízfogyasztása iskolaidőben megháromszorozódott. Ezzel összefüggésben kis, mégis jelentős mértékben csökkent annak kockázata, hogy egy év múlva elhíznak.
Ruopeng An, az egyetem professzorának költség-haszon elemzése szerint ha a programot kiterjesztenék az ország minden állami és magániskolájára, az diákonként 18 dolláros költséggel járna a gyerekek 12 éves koráig, de átlagos haszna elérhetné a személyenként 174 dollárt, az egyes emberek teljes élethosszát tekintve. Ez összességében 13 milliárd dollárt jelent.
"A táplálkozási profil nem sokat változik, ha az emberek növelik a vízbevitelüket, de jelentős csökkenést tapasztaltunk telítettzsír- és cukorbevitelükben" - mondta a szakértő.
Az iskolákban nincs idő enni, a gyerekek azt sem tudják megvárni, amíg kihűl az étel
Többször felmerült már, hogy a kormány központosítaná a közétkeztetést is, legfőképpen azért, mert maguk is beismerték: a 2015-ös menzareform korántsem hozott egyértelmű javulást. Az Index azt írja, hogy a központosítás egyik nyertese lehet a Hungast, amiről legutóbb a Sodexo felvásárlásával kapcsolatban lehetett hallani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
