Úgy tűnik, nincs megállás a nyári igazgatói kinevezések körüli balhék esetén. A legutóbbi botrány Biatorbágyon robbant ki.
A legtöbb botrányt idén nyáron az okozta, hogy az addig jól szerepelt igazgató helyére gyakran külsős személyt, a tantestület és a szülők által szakmailag el nem ismert új vezetőt jelöltek ki. Biatorbágyon ennek pont a fordítottja történt.
Az Index ír arról, hogy a Biatorbágyi Általános Iskolában az okoz feszültséget, hogy a fenntartó a szülők által nem túl sikeresnek tartott eddigi igazgató kinevezését hosszabbítaná meg.
A portál azt írja, a 600 diákot befogadó iskolában az eddigi igazgató néhány évvel ezelőtt sajátos tagozatos rendszert vezetett be. A 3-4. osztályban szintfelmérőt iratnak a gyerekekkel. A tesztek eredménye és a jegyek alapján 5. osztálytól a 30 legjobban teljesítő, jó családi hátterű gyereket egy humán- vagy reál tagozatos osztályba gyűjtik. A többiek, közöttük sok hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek a másik két osztályba kerül. Lássuk be, ez finoman szólva is szegregációnak tűnik. Az iskolából állítólag emiatt sokan ki is vették a gyereküket.
Tüntetnek az algyői szülők az új igazgató ellen
Nem fogadják el az Emberi Erőforrások MInisztériumának döntését. Az algyői szülői munkaközösség vezetőjének szervezésében ma 18 órától demonstrációt tartanak a szülők a Fehér Ignác Általános Iskola előtt - értesült a Délmagyar. Nemrég az Emmi Gondáné Pál Ildikót nevezte ki az iskola élére annak ellenére, hogy a szülők és a tantestület sem támogatta.
A vezetői posztra egy másik iskola tanára is jelentkezett, a szülők inkább az ő oldalán álltak, kifogásolva, hogy a jelenlegi igazgató nem fogékony a szülői problémafelvetésekre. A tantestület megosztott volt, az önkormányzat pedig letette a voksát azzal, hogy csak a jelenlegi igazgatót hallgatta meg. Emiatt állítólag a Pest Megyei Kormányhivatal eljárást is indított.
A portál hiába kereste a tankerületet - amely a végső döntést hozta - és az újra kinevezett igazgatót is, ám sem a fenntartó, sem az intézményvezető nem volt elérhető.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
