Hároméves kortól kötelező lesz az óvoda: ki kaphat felmentést?

Szeptembertől minden hároméves gyereket kötelező lesz óvodába járatni - ki kaphat felmentést?

  • Eduline
MTI / Koszticsák Szilárd

„A kötelező óvodai nevelés alól a felmentési kérelemnél nem csak az egzisztenciális szint, az anyagiak számítanak természetesen, hanem sokkal inkább az érzelmi, mentális fejlesztésre alkalmas családi légkör megléte" – nyilatkozta a Világgazdaságnak az Emmi köznevelésért felelős államtitkársága. A 3 éves kortól kötelező óvodai nevelést (jelenleg 5 év a korhatár) jövő szeptembertől vezetik be, és a családi pótlék folyósítását is óvodalátogatáshoz kötik.

A kötelező óvodai nevelés alól a felmentés a 3, illetve 4 éves gyermekeket érintheti abban az esetben, ha a szülő az erre vonatkozó kérelmét, indoklással benyújtja az óvodavezetőnek.

Számít az óvodapedagógus, a védőnő, a szakértői bizottság véleménye, sőt adott esetben a gyámhivatal, a háziorvos, sőt a helyi önkormányzat gyermekvédelmi munkatársa is fontos információkkal tud szolgálni.

Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MÓE) elnöke szerint semmilyen felmérés nem készült arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem járnak óvodába. Neki az a tapasztalata, hogy vidéken igen sok ilyen család járatja óvodába a gyerekét a jobb körülmények, az ingyenes étkezés miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.