„Magyarország egyik legsötétebb terve” a tankötelezettség felső korhatárának leszállítása óta - írja az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség a gimnáziumok háttérbe szorításáról szóló, a Magyar Nemzet által közzétett minisztériumi tervről.
Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet birtokába jutott, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) tavaly decemberi háttéranyagban az áll: a gimnáziumokban már a 2017/2018-as tanévtől szükség lenne bevezetni a központi felvételit, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg, így terelnék a gimnáziumokból a szakképzésbe a diákokat.
„Magyarországon jelenleg az összeszerelő üzemek létesítését támogatja a kormány, és rövidlátó módon ennek rendeli alá az oktatáspolitikáját is. Néhány éven belül megszűnhetnek olyan szakmák, amelyek felé most a kormány terelni kívánja a gyerekeket. Akkor igen nehéz helyzetben találják majd magukat a munkavállalók, mert nem lesz meg a képességük, hogy új szakmát sajátítsanak el” - írja közleményében az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség.
Hozzáteszik: ahhoz, hogy valaki 30-40-50 éves korában is képes legyen tanulni, fiatalon kell megalapoznia tudását, ennek pedig a gimnázium a helye. „Ezekkel a döntésekkel a kormány és Parragh László elévülhetetlen bűnt követ el, amelynek hatásait nemzedékek fogják szenvedni” - zárul a közlemény.
Üzent a szülőknek Parragh László: rossz beidegződés, hogy azt hiszik, érettségivel minden ajtó megnyílik
"Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés" - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. "Számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5-3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Több óvodapedagógust és asszisztenst, az iskolaérettség megítélésében pedig nagyobb szakmai önállóságot javasol a Pedagógusok Szakszervezete. A szervezet 12 pontos szakmai csomagban foglalta össze, milyen változtatásokra lenne szükség szerintük az óvodai nevelésben.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
