Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
pixabay
Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet birtokába jutott, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) tavaly decemberi háttéranyagban az áll: a gimnáziumokban már a 2017/2018-as tanévtől szükség lenne bevezetni a központi felvételit, célja még csak az adatfelmérés volna, hogy ennek alapján alakítsák ki a következő évi felvételi ponthatárokat. Ekkor még a tanulólétszámot sem korlátoznák. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg, így terelnék a gimnáziumokból a szakképzésbe a diákokat.
„Magyarországon jelenleg az összeszerelő üzemek létesítését támogatja a kormány, és rövidlátó módon ennek rendeli alá az oktatáspolitikáját is. Néhány éven belül megszűnhetnek olyan szakmák, amelyek felé most a kormány terelni kívánja a gyerekeket. Akkor igen nehéz helyzetben találják majd magukat a munkavállalók, mert nem lesz meg a képességük, hogy új szakmát sajátítsanak el” - írja közleményében az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség.
Hozzáteszik: ahhoz, hogy valaki 30-40-50 éves korában is képes legyen tanulni, fiatalon kell megalapoznia tudását, ennek pedig a gimnázium a helye. „Ezekkel a döntésekkel a kormány és Parragh László elévülhetetlen bűnt követ el, amelynek hatásait nemzedékek fogják szenvedni” - zárul a közlemény.
Üzent a szülőknek Parragh László: rossz beidegződés, hogy azt hiszik, érettségivel minden ajtó megnyílik
"Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés" - mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. "Számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5-3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak.
