A pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok számát a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete, az átlagos csoport- és osztálylétszám, illetve a neveléssel-oktatással töltött munkaidő alsó határa alapján kell meghatározni. Az általános iskolákban szeptembertől délután négyig kötelező bennmaradniuk a diákoknak, felügyeletet pedig öt óráig kell biztosítani. A korábbi 22 helyett a tanárok kötött munkaideje az idei tanévtől 32, ebből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással tölteni. A részleteket itt olvashatjátok.

Külön vezetője lehet az intézményeknek, tagintézményeknek és intézményegységeknek. Azok az intézmények, amelyek gyermek-/tanulólétszáma nem több mint 50, nem alkalmazhatnak intézményvezető-helyettest. Az 51-250 fő közötti intézmények egy, a 251-750 gyermeket/tanulót ellátó intézmények kettő, az ennél nagyobbak pedig három intézményvezető-helyettest vehetnek fel. Egy tagintézmény-, illetve intézményegységvezető-helyettest 251 főtől, kettőt pedig 751 főtől lehet felvenni - a létszám az adott tagintézményre, illetve intézményegységre vonatkozik.

Iskolatitkárt akkor lehet alkalmazni, ha a diákok száma eléri a 100 főt - 450 tanulónként lehet egy titkárt felvenni. Kollégiumi titkárt önálló kollégiumonként, valamint a székhelyen kívül működő kollégiumi intézményegységenként lehet alkalmazni. 250 tanulónként az ötödik évfolyamtól egy laboráns, illetve az általános iskolában egy pedagógiai asszisztens fizetését finanszírozza az állam.

Ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, 1-250 tanuló között egy részmunkaidős, 251-1000 tanuló között egy teljes állásban lévő, 1000 fő felett pedig két könyvtárost alkalmazhatnak az intézmények.

Szakorvost csak a sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató intézmények vehetnek fel. Egy gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő gyógypedagógiai asszisztenst az ilyen intézmények 15 tanulónként, a siket, vak, középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista, illetve a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolák, kollégiumok 6 tanulónként alkalmazhatnak.

Szabadidő-szervezőt az az intézmény vehet fel, amelyben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az összes tanuló legalább 25 százalékát. Ha az érintettek száma 100 és 500 között van, egy részmunkaidős, e fölött pedig teljes munkaidős alkalmazottat lehet felvenni.

Pszichopedagógus alkalmazását is akkor finanszírozza az állam, ha a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya legalább 25 százalék: 100 fő alatt a feladatot "utazó szakembernek" kel ellátnia, 100 és 500 fő között egy, 500 fő fölött pedig két pszichopedagógust vehet fel az intézmény.

Műszaki vezetőt akkor alkalmazhatnak a szakképző iskolák, ha legalább 120 munkahelyes a tanműhelyük, tangazdaságuk, vagy az délelőtt és délután egy óra után is üzemel.

Az 1-50 közötti tanulói létszámmal működő kollégiumok egy részmunkaidős, az 51-500 fő közöttiek egy teljes munkaidős, az ennél nagyobb intézményeke pedig két ápolót vehetnek fel. A kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó kollégiumok 24 órás ellátásra egy ápolót alkalmazhatnak, ezen felül 1-50 fő között egy részmunkaidős, 51-500 tanuló között egy teljes munkaidős, 500 fő fölött pedig két teljes idejű alkalmazott bérét finanszírozza az állam.

Az alapfokú művészeti iskolák 1-200 tanuló között egy részmunkaidős, e fölött egy teljes munkaidős hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros alkalmazottat vehetnek fel. Az állam a 250 fő alatti iskolákban egy részmunkaidős, a 251-750 fő közötti intézményekben egy teljes munkaidős, az ennél nagyobb iskolákban pedig két teljes munkaidős rendszergazda alkalmazását finanszírozza.

Pedagógiai felügyelőt akkor lehet alkalmazni, ha a kollégium nevelőtestülete a rendelet hatálybalépését megelőzően döntött a munkakör bevezetéséről, nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva - de legalább - egyet.