Kikapcsolta az ELMÜ az áramot az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban hétfőn délelőtt, ahol éppen az emelt szintű érettségik zajlottak. Az intézménynek és az Érdi Tankerületi Központnak nem volt tartozása, a szolgáltató később el is ismerte, hogy hibázott - írja a híradó.hu.
Hétfőn délelőtt az ELMÜ Hálózati Kft. munkatársai megjelentek az érdi gimnáziumban, kihelyeztek egy „kikapcsolás” feliratú táblát, és pár perc múlva kikapcsolták a villamos áramot – írja az hírportál. Az intézményben épp emelt szintű érettségi vizsgák zajlottak, és bár erre nem volt hatással a kikapcsolás, az épületben működő melegkonyha miatt annál nagyobb szükség volt az áramra.
Az Érdi Tankerületi Központ szerint nem elmaradásuk van, hanem háromszázezer forintos túlfizetésük. A tankerület átalakult, megváltozott a címük, adószámuk; ezt a szolgáltatónak is jelezték. Jogutódként a régi számlákat is kifizették.
Az ELMÜ kommunikációs igazgatósága később egy elektronikus levélben elismerte: hiba történt, „a korábban fennálló tartozást időközben kiegyenlítették, de ez adminisztrációs hiba miatt késve jelent meg az informatikai rendszerben”, és hozzátették: a visszakapcsolás egy órán belül megtörtént.
Sárközi Márta tankerületi igazgató úgy nyilatkozott: az áramszolgáltató lépései hitelrontásnak minősülnek, és azon gondolkodnak, hogy feljelentik az ELMÜ-t, illetve az ELMÜ Hálózati Kft.-t.
T. Mészáros András polgármester közölte: még ha tartozása is lenne az érdi gimnáziumnak, nem pedig túlfizetése, érettségi kellős közepén kikapcsolni az áramot hatalmas felelőtlenség.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
