Van bármi jelentősége, milyen a tanárod az iskolában vagy csak rajtad múlik minden? Ezt a kérdést boncolgatta egy kutatás, mely megállapította, hogy egy igazán jó tanár miatt egy osztály 140 millióval kereshet többet élete során.
A kutatók 2,5 millió diák több mint 18 millió tesztjének adatait nézték át, akik 3-8. évfolyamban tanultak 1988 és 2009 között, valamint kikérték az adózási nyilvántartásokat is, hogy megnézhessék, melyik diák mennyit keresett a jövőben.
Azt már a beszámolójuk elején leszögezik, hogy félrevezető lett volna a tanárok munkáját pusztán a pontszámok alapján megítélni, hiszen a diákok nem egyformák, nem azonos társadalmi háttérrel rendelkeznek, ami szintén befolyásolhatja a teszteredményeiket. Éppen ezért Raj Chetty, John Friedman és Jonah Rockoff kifejlesztett egy „tanári hozzáadott-érték mutatót”, ami a tanárok alatt elért pontszám-növekedésen alapul, és ami a diákok közötti megfigyelhető különbségeket (például a korábbi pontszámokat) is figyelembe veszi.
Kiderült, hogy a tanároknak tényleg van hatása a tesztpontszámokra. Mint ahogy a kutatásukban egy példával elmagyarázták: ha egy negyedik osztályban tanító tanárnő, aki osztályával jó eredményeket ért el, átmegy egy másik iskolába, ott is rohamosan nőni kezdenek a teszteredmények. Ezeket az adatokat vetették össze az iskola más osztályaival, ahova nem érkezett új tanár, így kimondható, hogy nem csak véletlenről van szó, hanem valóban az új tanárnak volt ekkora hatása a diákokra. Tehát az kijelenthető, hogy a „hozzáadott-érték” alapján kiemelkedő tanárok tényleg pozitív hatással vannak a diákjaikra. És mindez nem csak a dolgozatok során érezteti hatását. Ezeken a képeken röhög az internet: ezért is szeretjük a tanárokat
Azt is megvizsgálták, hogy a jó tanárok diákjainak milyen lett a későbbi élete, és azt lehetett megállapítani, hogy akinek ösztönző, jó tanára volt, nagyobb eséllyel mentek egyetemre és a későbbiekben jól fizető állásokban helyezkedtek el – egy életpálya alatt átlagosan 25 ezer dollárral (kb. 7 millió forint) keresnek többet azon társaiknál, akiknek átlagos tanáruk volt. Ha 20 fős osztályokkal számolunk, egy jó tanár egy életpálya alatt 140 millió forint jövedelmet termel diákjainak.
Azt, hogy mennyit keresnek a magyar tanárok, itt találjátok meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
