Káoszt okozott az iskolákban az új tanügyi adminisztrációs rendszer bevezetése, az eduline-nak több tanár azt írta, a...
Káoszt okozott az iskolákban az új tanügyi adminisztrációs rendszer bevezetése, az eduline-nak több tanár azt írta, a régi rendszert december 31. után már nem tudják elérni, azt viszont senki nem garantálja, hogy az új e-naplót már január elsejétől használni tudják majd.
Az oktatási intézmények augusztusban kaptak levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumától arról, hogy az állam ezentúl csak egyféle elektronikus adminisztrációs rendszer használatát fogja finanszírozni. Az iskolaigazgatók akkor még nem tudták, hogy a tanév közepén kell majd váltaniuk.
„Sajnos már az adatok lementése közben is folyamatos technikai hibák nehezítik az egyszerűnek nem éppen nevezhető folyamatot, ezért jelenleg megjósolni sem tudjuk, hogy januárban mikor tudnak először belépni a rendszerbe” – írta a szülőknek az egyik intézmény.
Egy fővárosi gimnázium arról tájékoztatta a szülőket, hogy a félévzárást két nappal előre kell hozni, mert az osztályfőnököknek jóval több lesz az adminisztratív munkája, mint korábban. "Január 1. után bizonytalan ideig nem lesz módjuk megtekinteni az osztályzatokat és a mulasztásokat, ezért azt javasoljuk, hogy használják ki a lehetőséget, és még ebben az évben tájékozódjanak" - írták a szülőknek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
