Nem túl hízelgő eredményre jutott az Emmi, miután megkérdezték a lakosságot az oktatással kapcsolatos kérdésekről.
Közepesnél gyengébbre értékeli a magyar oktatás minőségét a lakosság - ez derül ki abból, az Emmi által készített felmérésből, melyet a Magyar Nemzet szerzett meg.
A közoktatási kerekasztal ülései után mindig körbeküldenek egy beszámolót az intézményvezetőknek, a lap szerint egy ilyen anyagban szerepelt a felmérési eredmény. Ebből kiindulva az anyagot nem a nyilvánosságnak szánták, de nagyon nem is titkolták.
A magyar lakosság egy egytől ötig terjedő skálán (ahol az egy elégtelent, az öt kiválót jelent) a köznevelést mindössze átlagosan 2,72-ra értékelte tavaly szeptemberben. Ez egyébként javulásnak tekinthető az áprilisi mélyponthoz viszonyítva, mikor mindössze 2,42-os „osztályzat” járt a területnek - írja a lap.
A Klikből azóta Klebelsberg Központtá átvedlett intézményt még rosszabbra értékelték. A megkérdezettek 54 százaléka elégtelent vagy elégségest adott a központ munkájára. Kiváló minősítést a megkérdezettek 0 százaléka adott.
A számokból az is kiderül, hogy az iskolák működtetésének állami kézbe adását a megkérdezettek kevesebb mint 32 százaléka támogatta.
A pedagógusok bérével az anyag szerint elégedett a társadalom. Azzal az állítással, miszerint „a pedagógusok után most már más közalkalmazotti csoportnál lenne szükség béremelésre", a megkérdezettek 83 százaléka ért egyet. 72,5 százalék szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, a tanárokról a felmérésben részt vevők több mint fele gondolja ugyanezt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
