Ismet Yilmaz oktatási miniszter a 2019/2020-as tanévtől eltörölné a török iskolákban a házi feladatot.
Az Anadolu török állami hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatban Yilmaz kifejtette: szeretnék, ha a tanulók inkább magára a tanórára összpontosítanák a figyelmüket, és az anyagot már ott elsajátítanák. Ugyanakkor "a memorizálás módszerét is megszüntetnénk" - jelezte a tárcavezető, hozzátéve, hogy projektmunka keretében a tanárok mégis adhatnának a gyerekeknek otthonra feladatot.
Yilmaz hangsúlyozta azt is: hisznek abban, hogy a gyerekek otthon átismétlik az órán tanultakat. Rámutatott: azt szeretnék, ha a török diákok megszereznék azt a képességet, amellyel az életben is használni, hasznosítani tudják az iskolában megszerzett tudást. "Az előttünk álló korszaknak megfelelő oktatási rendszert fogunk biztosítani a gyerekeknek" - nyomatékosította.
A miniszter nem részletezte, hogy a tervezett intézkedések pontosan mely iskolatípusokat érintenék. Törökországban 2012 őszétől a tankötelezettség nyolc évről tizenkettőre nőtt. A gyerekek mind az általános, mind a középiskolában négy évig tanulnak. A 2017/2018-as tanév során az alap- és középfokú oktatásban mintegy 18 millió diák vett részt.
Végleg eltörlik a házi feladatokat a svéd iskolákban?
Svédországban egy iskolában nemrég úgy döntöttek, hogy eltörlik a dolgozatírást és a házi feladatokat is. Svédországban nemrég úgy döntöttek, hogy eltörlik a dolgozatírást és a házi feladatokat is. Először nem az egész országban, csak egy Bodenben található iskolában, de hamarosan az is elképzelhető lesz, hogy országszerte bevezetik ezt a szabályt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
