Ismet Yilmaz oktatási miniszter a 2019/2020-as tanévtől eltörölné a török iskolákban a házi feladatot.
Az Anadolu török állami hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatban Yilmaz kifejtette: szeretnék, ha a tanulók inkább magára a tanórára összpontosítanák a figyelmüket, és az anyagot már ott elsajátítanák. Ugyanakkor "a memorizálás módszerét is megszüntetnénk" - jelezte a tárcavezető, hozzátéve, hogy projektmunka keretében a tanárok mégis adhatnának a gyerekeknek otthonra feladatot.
Yilmaz hangsúlyozta azt is: hisznek abban, hogy a gyerekek otthon átismétlik az órán tanultakat. Rámutatott: azt szeretnék, ha a török diákok megszereznék azt a képességet, amellyel az életben is használni, hasznosítani tudják az iskolában megszerzett tudást. "Az előttünk álló korszaknak megfelelő oktatási rendszert fogunk biztosítani a gyerekeknek" - nyomatékosította.
A miniszter nem részletezte, hogy a tervezett intézkedések pontosan mely iskolatípusokat érintenék. Törökországban 2012 őszétől a tankötelezettség nyolc évről tizenkettőre nőtt. A gyerekek mind az általános, mind a középiskolában négy évig tanulnak. A 2017/2018-as tanév során az alap- és középfokú oktatásban mintegy 18 millió diák vett részt.
Végleg eltörlik a házi feladatokat a svéd iskolákban?
Svédországban egy iskolában nemrég úgy döntöttek, hogy eltörlik a dolgozatírást és a házi feladatokat is. Svédországban nemrég úgy döntöttek, hogy eltörlik a dolgozatírást és a házi feladatokat is. Először nem az egész országban, csak egy Bodenben található iskolában, de hamarosan az is elképzelhető lesz, hogy országszerte bevezetik ezt a szabályt.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
