Új tantárgyat vezetnének be az iskolákban: "nem elméletinek kellene lennie"

Jó ötletnek tartják a Magyar Orvosi Kamara által javasolt iskolai egészségtan-oktatást az Eduline olvasói.

  • Eduline
Fazekas István

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara.

„A lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező. Ezért haladéktalanul be kell vezetni a kötelező, Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan oktatást, kifejezetten e célra képzett tanárok bevonásával” – írják, hozzátéve: e lépés eredménye évtizedes távon, de garantáltan milliárdokra tehető anyagiakban és az egészségügyi ellátórendszerre háruló teher csökkenésében mérhető.

A javaslatról az Eduline olvasói is megosztották véleményüket, a kommentek közül válogattunk:

Mondjuk a papucsállatkákról tanultaknál jobban lehetne gyakorlati hasznát venni. És persze nem ez az egyetlen anyagrész, amit szívfájdalom nélkül kidobnék, és helyette az élethez szükséges tudást adnék át.

Szükséges, de gyakorlatinak, nem elméletinek kellene lennie! Akár a testnevelés órákhoz is lehetne integrálni, heti 1 szólhatna erről. Ráadásul sok iskolában 7. osztálytól fiúk, lányok külön tesiznek, ìgy a testi változásokról is lehetne beszélgetni, az iskolai védőnő vagy egtan tanár közreműködésével.

A biológiába is bőven beleférne, ahogy a matekba meg a háztartásvezetés alapjai és minimális adózási vagy banki ismeretek, mert sajnos már ezeket sem hozza sok gyerek hazulról.

Nagyon jó ötlet. Elszomorító, hogy mennyire tudatlanok az emberek az egészséges életmóddal kapcsolatban. Képtelen a mai felnőtt generáció nagy része egészségesen táplálkozni. És mindez azért van, mert senki nem tanította meg őket rá és/vagy ezért nem is érdekli őket.

Remélem, nem csúszik el táplálkozási és életmód-tanácsadásba a dolog, mert a test működésének ismerete , az elsősegélynyújtás, alapvető ellátások legalább ilyen fontosak.

Új tantárgyat vezethetnek be az iskolákban, ha a kormány rábólint az orvosok ötletére

A kötelező egészségtan-oktatás haladéktalan bevezetését kéri a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara, amely szerint „a lakosság egészségtudatosságának és képzettségének hiánya nemcsak veszélyeztető, de jelentős gazdasági terhet is eredményező negatív társadalmi tényező". A Magyar Orvosi Kamara kedden tette közzé elvárásait az egészségügy jelenét és jövőjét illető alapvető kérdésekben.

Így tanulnak majd pénzügyet az ötödikes és hatodikos iskolások

Szeptembertől a pénzügyi tudatosságot erősítő feladatok is bekerülnek az általános iskola 5. és 6. osztálya számára készült matematika munkafüzetekbe, a példákat a Pénziránytű Alapítvány dolgozta ki - mondta Szolnokiné Pap Judit, az alapítvány vezető kommunikációs szakértője kedden az M1 aktuális csatornán.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.