"Primitívnek, mocskosnak és büdösnek" nevezte az általi tanított roma gyerekeket a konyári általános iskola...
"Primitívnek, mocskosnak és büdösnek" nevezte az általi tanított roma gyerekeket a konyári általános iskola történelemtanára. Víg Szilárd az internetre felkerült videóban beismerte: néhányszor testi fenyítést is alkalmazott a diákokkal szemben. "Olyan, hogy egyes vagy szaktárgyi figyelmeztető, az abszolút nem használ, tehát csak a fizikai erőszak. Azért párszor nekem kellett, és utána már helyrerázódott a dolog” - mondta.
A Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amely január 1-je óta az iskola fenntartója, vizsgálatot indít az ügyben - írja a hvg.hu. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke elmondta: az utóbbi években csökkent a tanári agresszió mértéke - amelynek minden formája tilos -, az "érzelmi bántalmazás" azonban bevett módszer. A rossz magaviseletű gyerekeknek sokszor egyeseket osztogatnak, vagy egyszerűen hazaküldik őket. Keszei elmondta: nemcsak az etnikai, hanem a szociális helyzet és a lakóhely szerinti szegregáció is gyakori.
A tanároknak partneri viszonyt kellene kialakítaniuk a szülőkkel, és a gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztésére kellene koncentrálniuk - mondta L. Ritók Nóra, a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány igazgatója. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
