Jó volna, ha elfogadnánk a gyerek karakterét, és nem próbálnánk erőszakosan olyanná faragni, amilyen úgysem tud lenni. Tudom, félünk, hogy nem fog 'érvényesülni' az életben. De kérdezem: egyáltalán mit jelent az, hogy 'érvényesülni'? - teszi fel a kérdést Facebook-oldalán a pszichológus.
"Kit irigyelünk? Azt az agresszív, csúcsra törő pasast, aki fiatalon eszelősen hajt, sikert sikerre halmoz, majd negyvenöt éves korára kiég, ötven-hatvan éves korára pedig egy megkeseredett roncs lesz belőle? Ez a jó? Biztos, hogy lesajnálandó az a kis 'félénk', introvertált, befelé forduló fiú, aki csak 35 éves kora után kezd lassan kibontakozni? Lehetőleg kerüli a nagyon harcos mezőket, de azért talál magának egy területet, amit szeret, amiben jó, és amivel elkezd egy kis pénzt is keresni. Azért a végére csak összehoz egy szerény kis hajlékot, ahol jól érzi magát a családjával, kellemes, kedves apa és nagypapa lehet belőle, imádják a gyerekek és az unokák. Ez egy sikertelen élet volna? Tényleg csak egyetlen vonzó életsablont tudunk elképzelni, amelyiknek ráadásul mindig csak a csúcspontját ismerjük, a végét soha, kivéve, ha az az öngyilkosság? Ennyire megőrjített bennünket a celebszemlélet?" - írja.
Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"
