Van másik iskola?

Van másik iskola címmel szervez konferenciát november 22-én és 23-án az Alapítványi- és Magániskolák Egyesülete...

  • Eduline
Képünk illusztráció
Stiller Ákos

Van másik iskola címmel szervez konferenciát november 22-én és 23-án az Alapítványi- és Magániskolák Egyesülete (AME), a Jövő Iskolája és a KINCS Magazin.

A szervezők közleménye szerint a rendezvény célja, hogy lehetőséget teremtsenek a gyerekeknek, szülőknek, nagyszülőknek arra, hogy egy helyen, egy időben találkozzanak számos alapítványi és magániskolával. Várják azokat a szülőket, akik "akár jövőre, akár később tervezik, hogy gyermekük számára nem hagyományos iskolát keresnek, érdeklődnek a modern pedagógia, az innovatív módszerek és a független iskolák iránt", és "kíváncsiak arra, milyen lehetőségek választhatók még a körzeti, állami fenntartású iskola mellett". Emellett várják azokat  "a pedagógusokat és szakembereket is, akik nyitottak a modern pedagógia irányába, de azokat is, akik évek óta ezen a területen dolgoznak" - írják.

Az esemény 22-én, délután két órakor kezdődik Folyondár Sport-és Táncközpontban. Az első napon két beszélgetést tartanak. "Kié az iskola?" címmel először Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, Horn György, az AME elnöke, és Vekerdy Tamás pszichológus beszélget a családok igényeiről, majd a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola, a Kincskereső Iskola, a Pesthidegkúti Waldorf Iskola és a Gyermekekháza iskolák vezetői beszélgetnek az alternatív kerettantervekről.

Szombaton a szülő-pedagógus kommunikációval kapcsolatos előadásokat, illetve műhelyfoglalkozásokat tartanak, majd Horn György beszél a kamaszok iskolai mindennapjairól, illetve Winkler Márta pedagógus az iskolaérettségről. A belépés ingyenes, de regisztrálni kell a www.jovoiskolaja.hu oldalon.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.