Változhat a köznevelési törvény

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezte a kereszténydemokrata Michl József, aki a parlament honlapján...

  • MTI
Fazekas István

A köznevelési törvény módosítását kezdeményezte a kereszténydemokrata Michl József, aki a parlament honlapján pénteken közzétett indítványában foglalkozik az egyházi és magán köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusok rendkívüli munkavégzésének díjazásával, és lehetővé tenné, hogy a miniszter döntsön a köznevelési intézmény nevéről.

A törvényjavaslat rögzíteni javasolja, hogy a rendkívüli munkavégzés díjazására és a pótszabadságra a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Kitér arra, hogy a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus pótszabadságának meghatározásakor a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályozások érvényesek.

A jövőben a miniszter hozhat döntést a köznevelési intézmény nevének megállapításáról. Tekintettel arra, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, indokolt, hogy a miniszter hozzon döntést a köznevelési intézmény nevének megállapításáról - olvasható az indoklásban.

A javaslat kiegészíti a törvény adatkezelési és adattovábbítási rendelkezéseit a pedagógusminősítési rendszer és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés - tanfelügyelet - hatékonyabbá tétele érdekében.

A módosítás a gyorsabb és korszerűbb ügyintézés érdekében előírja, hogy pedagógusminősítő vizsga és a minősítési eljárás során a kapcsolattartás elektronikus úton történik. 

Az indítvány szerint a pedagógus-előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályozást pontosítani kell, összhangba kell hozni a közalkalmazottak jogállásról szóló törvényben a távolléti díj számítására vonatkozó szabályozással.

A művészeti szakmai szervezetek kérésére a drámapedagógiai szakirányú továbbképzésben részt vett tanítók alapfokú művészetoktatásban történő részvétele is lehetővé válhat. Jelenleg ugyanis - a jogszabályok miatt - nem tudnak minden esetben megfelelő szakképzettségű oktatót találni.

A módosítás célja az is, hogy az elmúlt évben a gyógypedagógus- és a konduktorképzésben kibocsátott (ugyanazon vagy hasonló szakképzettséget igazoló) okleveleknél a munkáltatók egyértelmű szabályozással találkozzanak. 

Szükséges és indokolt, hogy az intézményi tanácsok közigazgatási eljárásai illetékmentességet élvezzenek, hiszen kötelező létrehozataluk célja nem az volt, hogy a delegáltak anyagi hozzájárulást fizessenek - olvasható az előterjesztésben, amely mentesítené az egyházi fenntartású intézményeket az intézményi tanács létrehozásának kötelezettsége alól.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.