A köznevelési államtitkárság azt kérte a pedagógus monitoring bizottságtól, hogy segítse a félreértésekből adódó...
A köznevelési államtitkárság azt kérte a pedagógus monitoring bizottságtól, hogy segítse a félreértésekből adódó esetleges problémák hatékony és gyors megoldását az új munkarend és előmeneteli rendszer bevezetését követően - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) pénteken közleményben az MTI-t. A szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodellről itt olvashattok részletesen, a témával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
A bizottság pénteken a köznevelési államtitkárság kezdeményezésére tartott ülést. A testület tagjai a minisztériummal januárban megállapodást aláíró Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezete, az Oktatási Vezetők Szakszervezete, valamint a hozzájuk csatlakozó Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete és a Munkástanácsok Pedagógus Ágazata.
Az Emmi közleményében azt írták: a tárca rendkívül fontosnak tartja az igazgatók, a tankerületi igazgatók és az érdekvédelmi szervezetek együttműködését, hogy az iskolai feladatok elosztása a tantestületeken belül kiegyenlített és igazságos legyen, és a gyermekek, a családok érdekeit, az ország felemelkedését szolgálja.
Az államtitkárság a jövőben is együttműködik az ágazat öt szakszervezetével a megújult köznevelési rendszer sikeres működéséért - írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete elégedetlen a pedagógus-életpályamodellel és a köznevelési törvénnyel: közleményüket itt olvashatjátok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
