A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint elinflálódik a pedagógusok bére, hiába a fizetésemelés.
December 13-ára hívták össze újra a sztrájkbizottságot - ezt Galló Istvánné mondta a Hír Tv-ben tegnap este.
A kormánnyal órakedvezményekről tárgyalnak, az új Nemzeti alaptantervről, illetve a kilenc évfolyamos általános iskola esetleges bevezetéséről.
Galló Istvánné is egyetért Horváth Péterrel abban, hogy elbukják a cafeteriájukat az iskolákban dolgozó portások, takarítók, és egyéb technikai dolgozók, akik az államosítás után állami alkalmazottak lesznek. Ő úgy tudja, az ő béren kívüli jutattásukra nem terveztek be pénzt a Kliknél.
A PSZ-elnök kifogátolsta, hogy a tanárok bére nem nőtt a minimálbér emelése után, mivel már nem ez a vetítési alap. Arra is utalt, hogy így már nem ér olyan sokat a béremelés, mivel közben elinflálódnak a tanárbérek.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
