A köznevelési törvény tárgyalásának elhalasztását, és köznevelési kerekasztal létrehozását követelik azok a...
A köznevelési törvény tárgyalásának elhalasztását, és köznevelési kerekasztal létrehozását követelik azok a pedagógusok, akiknek tiltakozó aláírásait a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanárai adták át csütörtökön a Parlament előtt. Az aláírásokat Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke vette át.
Stribik Ferenc és Tollner József tanárok, az akció szervezői újságíróknak elmondták: mintegy 2600 aláírást hoztak az Országgyűlés elnökének, többek között 77 iskola is csatlakozott akciójukhoz. Tollner József kiemelte: nagyon sok telefont és emailt is kaptak, amelyben támogatásukról biztosították őket, de - mint mondta - , a többség nem meri a nevét adni a tiltakozáshoz.
Felidézte, hogy október 11-én jelent meg az új köznevelési törvény tervezete, és mindössze két hét állt rendelkezésre, hogy a szakmai szervezetek megvitassák és véleményezzék azt. A tervezet szerintük nem igazán átgondolt, központosító szándékot fogalmaz meg.
Tollner József október 24-én az akció meghirdetésekor azt mondta, hogy a budaörsi aláírók részletesen kifejtik, hogy szerintük miért hamisak a törvénytervezet azon állításai: a jogszabály elfogadása után növekedne az oktatási intézmények és a pedagógusok önállósága, javulna az iskolarendszer eredményessége és húzóerővé válna a tudás. A tiltakozók úgy vélik, hogy a törvénytervezet a pedagógusokat nem alkotó embernek, hanem végrehajtó közszolgának tekinti. Hozzáteszik: közszolgálatot akarnak végezni, de nem szolgaként, hanem autonóm értelmiségiként. A részletes indoklást is tartalmazó felhívást az ország összes általános iskolájának és középiskolájának elküldték aláírásra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
