Iszlám szélsőségesek megöltek 29 diákot és egy tanárt egy bentlakásos középiskolában Nigéria északkeleti részén...
Iszlám szélsőségesek megöltek 29 diákot és egy tanárt egy bentlakásos középiskolában Nigéria északkeleti részén szombat hajnalban. A támadás Yobe szövetségi állam Mamudo településén történt. A túlélőket égési sérülésekkel és lőfegyverektől származó sebesülésekkel látták el. Szemtanúk beszámolója szerint egyeseket élve elégettek a támadók.
Egy helybeli földműves, aki két fiát vesztette el, kijelentette, hogy további három gyerekét kiveszi az iskolából. Mint mondta, a hatóságok nem védik az iskolákat annak ellenére, hogy több ezer katonát vezényeltek a három, északkeleti szövetségi államba (Adamawa, Borno, Yobe) a rendkívüli állapot májusi kihirdetése óta.
A három államban a rendkívüli állapot bevezetése után a hadsereg nagyszabású offenzívát folytatott az önálló iszlám állam létrehozásáért küzdő Boko Haram szélsőséges szervezet ellen. A szélsőségesek 2010 óta több tucatnyi iskolát gyújtottak fel. Támadásaik 1600 halálos áldozata között számtalan diák is volt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
