Iszlám szélsőségesek megöltek 29 diákot és egy tanárt egy bentlakásos középiskolában Nigéria északkeleti részén...
Iszlám szélsőségesek megöltek 29 diákot és egy tanárt egy bentlakásos középiskolában Nigéria északkeleti részén szombat hajnalban. A támadás Yobe szövetségi állam Mamudo településén történt. A túlélőket égési sérülésekkel és lőfegyverektől származó sebesülésekkel látták el. Szemtanúk beszámolója szerint egyeseket élve elégettek a támadók.
Egy helybeli földműves, aki két fiát vesztette el, kijelentette, hogy további három gyerekét kiveszi az iskolából. Mint mondta, a hatóságok nem védik az iskolákat annak ellenére, hogy több ezer katonát vezényeltek a három, északkeleti szövetségi államba (Adamawa, Borno, Yobe) a rendkívüli állapot májusi kihirdetése óta.
A három államban a rendkívüli állapot bevezetése után a hadsereg nagyszabású offenzívát folytatott az önálló iszlám állam létrehozásáért küzdő Boko Haram szélsőséges szervezet ellen. A szélsőségesek 2010 óta több tucatnyi iskolát gyújtottak fel. Támadásaik 1600 halálos áldozata között számtalan diák is volt.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
