Új, a gyerekek egyéni adottságait és tanulmányi képességeit jobban figyelembe vevő iskolatípus bevezetéséről...
Az új oktatási forma mellett megmaradnak a gimnáziumok ugyancsak 10-14 éveseket oktató alsó tagozatai is, ahová hagyományosan a jobb képességű gyerekeket íratják be szüleik. A két kormánypárt egyike, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) eredetileg a 10-14 évesek oktatásának egységesítése mellett kardoskodott, az esélyegyenlőség javításának kulcsát látva ebben. Konzervatív koalíciós partnerük, az Osztrák Néppárt (ÖVP) kitartott a gimnáziumok fennmaradása mellett, a teljes egységesítés szerintük a színvonal romlásához vezetne. A koalíció végül egy "teljesítmény szerint differenciált, magas színvonalú közös iskola" kialakításában egyezett meg.
Az új iskola így elsősorban egy olyan képzést válthat fel, amely elsősorban a szakmai középiskolákban való továbbtanulásra készítette elő a tanulóit. Az egyik fő változás az, hogy a gyerekeket a teljesítményük alapján nem kötött, hanem átjárható csoportokra osztják. A fő tárgyakban - német, matematika és idegen nyelv - az osztályzat mellett szóbeli értékelést is kapnak a tanulók. Az órák egy részén két tanár foglalkozik a kisebb tanulócsoportokra osztott osztályokkal.
Mint azt Claudia Schmied oktatási miniszter parlamenti beszédében kifejtette, a cél a magasabb továbbtanulási arány és az, hogy a gyerekek adottságaira összpontosítson az oktatás. A szakértők véleménye egyelőre megoszlik arról, hogy alkalmas-e a kívánt cél elérésére az új iskolatípus.
Az új oktatási formára az állam több pénzt is szán: tanulónként és évenként ezer euróval nagyobb az NMS-es költségvetése, nem utolsósorban a nagyobb oktatói létszám miatt.
Az "új középiskola" - német nyelvű rövidítéssel NMS - kísérleti jelleggel eddig is létezett Ausztriában. Eddig 57 ezer gyerek vett részt a kísérleti oktatásban. Az első évfolyamot 2008-ban indították, így idén végeznek először NMS-be járó iskolások. A parlament döntése értelmében 2012 őszétől fokozatosan az egész országban bevezetik. A teljes átállás a 2018-19-es tanévre valósul meg, amikorra várhatóan 220 ezer diák tanul majd NMS-ekben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
