Közleményt adott ki az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának igazgatója: azt írja, az iskola egész közössége megdöbbenéssel értesült arról, hogy Sipos Pál szexuálisan zaklatta a diákokat a nyolcvanas években, a tanár távozásának valódi oka annak idején "a kollégák és a tanulók előtt rejtve maradt".
"Iskolánk közössége megdöbbenéssel értesült a sajtóból arról, hogy Sipos Pál, az akkori Ságvári Endre Gyakorlóiskola tanára (1982-89) tanítási órákon kívül - de diákjainkat is érintően - szexuális visszaéléseket követett el a rábízott tanulók egy részével. Tetteit és magatartását mélységesen elítéljük, a zaklatást és megrontást átélt diákjainkkal és családjukkal pedig együtt érzünk" - áll abban a közleményben, amelyet Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájának igazgatója juttatott el az eduline-nak.
A 444.hu múlt héten írta meg, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának népszerű magyartanára, S. Pál rendszeresen molesztálta a diákjait a nyolcvanas években. A férfi a szülők nyomására akkor elhagyta az iskolát, azonban eljárás nem indult.
A Trefort igazgatója szerdai közleményében kiemeli: Sipos Pál 1989 májusában váratlanul bejelentette kilépését, "tudomásunk szerint a távozásra az érintett tanulók szülei bírták rá, így a valós ok a kollégák és a tanulók előtt rejtve maradt".
"A történtek tanulságait levonva felelősséggel tartozunk jelenlegi diákjainknak és szüleiknek is. Fontosnak tarjuk, hogy nevelési munkánk során kiemelten foglalkozzunk a gyermekeket fenyegető mindenféle abúzus elkerülésének stratégiáival, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az ilyen helyzeteket, s szükség esetén azonnali emberi-szakmai segítséget kapjanak. Az ország legrégebbi gyakorlóiskolájaként kezdeményezzük, hogy a pedagógusképzésben is hangsúlyosan jelenjen meg a téma. Magunk pedig a történtek feltárásában az ügy érintettjeinek lehetőségeinkhez mérten minden segítséget megadunk" - zárul a közlemény.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
