Némileg csökkent az óvodások és általános iskolások száma a 2012/2013-as tanévben a köznevelésben: az óvodai...
Némileg csökkent az óvodások és általános iskolások száma a 2012/2013-as tanévben a köznevelésben: az óvodai nevelésben és a nappali rendszerű oktatásban 1 millió 624 ezer gyermek, tanuló vesz részt. Az általános iskolai és középiskolai felnőttoktatásban 88 ezren tanulnak. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma nem változott, továbbra is 10,3 fő.
Az óvodába járó gyermekek száma ebben a tanévben 340 ezer, ami ezer fővel kevesebb, mint az előző évben, 6,7 ezer óvodás gyermeket gyógypedagógiai intézményben, illetve integráltan nevelnek. A főállású óvodapedagógusok száma az előző évihez hasonló, 30 ezer fő.
Az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók száma a 2012/2013. tanévben 743 ezer, a demográfiai folyamatoknak megfelelően 5 ezerrel (0,6 százalékkal) kevesebb az előző tanévi létszámnál. A tanulók közül a gyógypedagógiai tanterv szerint külön, illetve integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók száma 52 ezer fő. A felnőttoktatásban 2,1 ezer fő vesz részt. Az általános iskolákban a pedagógusok száma 72,1 ezer fő, 0,5 ezer fővel kevesebb, mint az előző tanévben. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az előző évivel azonos, 10,3 fő.
A nappali rendszerű oktatásban a szakiskolákban 127 ezren, a gimnáziumokban 190 ezren, a szakközépiskolákban 224 ezren tanulnak, azaz szakiskolákba jár a tanulók 23,4 százaléka, gimnáziumokba 35,1 százaléka és szakközépiskolákba 41,5 százaléka. A 2012/2013. tanévben 4,8 százalékkal csökkent a középfokú oktatásban a nappali rendszerű képzésben résztvevő tanulók száma. A létszámváltozás nem egyformán érinti a különböző típusú képzéseket. A szakiskolákban csökkent leginkább a tanulólétszám (9 százalékkal), a gimnáziumokban 2,9 százalékkal, szakközépiskolákban 3,8 százalékkal kevesebb a tanulólétszám az előző évhez viszonyítva. A középfokú felnőttoktatásban 85,6 ezren tanulnak, 1,1 százalékkal többen, mint az előző tanévben.
2012-ben 83,4 ezren rendes érettségi vizsgát, csaknem 65 ezren pedig sikeres szakmai vizsgát tettek a nappali és felnőttoktatásban együtt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
