Csaknem ötvenezerrel kevesebben vesznek részt a mostani tanévben nappali tagozatos oktatásban-nevelésben, mint tavaly, a diákok között ugyanakkor egyre több a sajátos nevelési igényű gyermek – derül ki a KSH legfrissebb oktatási jelentéséből.
A folyamatosan csökkenő diáklétszámra egyre több pedagógus jut, emellett nőtt a nem állami fenntartású általános iskolák és gimnáziumok aránya is – írta a Magyar Nemzet.
Óvodai nevelésben vagy különböző szintű nappali képzésekben 1,758 millió gyermek és fiatal vesz részt, ez csaknem 46 ezerrel kevesebb az előző tanév létszámánál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2014/2015-ös tanévre vonatkozó oktatási jelentéséből.
Az összefoglaló szerint 321,5 ezer gyerek jár óvodába, 748,5 ezren általános iskolába, a középfokú oktatás rendszerében 471 ezer fiatal tanul, felsőoktatási intézményben pedig 217 ezer.
Míg a diákok egyre kevesebben vannak, addig a tanárok egyre többen: 153 ezer pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben, kétezerrel többen, mint tavaly. A növekedés az óvodákban, a gimnáziumokban és az általános iskolákban jelentkezett, miközben a szakiskolákban kevesebb lett a tanár.
A jelentés rámutat arra is, hogy emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma: az óvodákban 4,5 százalékkal lettek többen, így jelenleg 7500-an vannak az SNI-s gyerekek, míg az általános iskolákban 1,6 százalékos a plusz, ami összesen 52 500 SNI-s diákot jelent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
