Csak a középiskolai oktatást akarják megszüntetni a Kiss János altábornagy utcai ELTE Gyakorlóiskolában - hangzott el...
Csak a középiskolai oktatást akarják megszüntetni a Kiss János altábornagy utcai ELTE Gyakorlóiskolában - hangzott el a szerdán délután az iskolában tartott fórumon, amelyen részt vett az ELTE rektora, több dékánja, valamint Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere is.
A hvg.hu beszámolója szerint Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere elmondta, bár az iskolát az ELTE tartja fenn, 2007 óta egy szerződés keretében a Hegyvidéki Önkormányzat évente 50 millió forintos támogatást nyújtott az intézménynek, erre azonban a továbbiakban nincs keret. Mint mondta, az ELTE Gyakorlóiskolájának általános iskolai képzését meg akarják tartani, mert az szakmailag nagy értéket képvisel, a kis gyerekeket pedig nem akarják más iskolákba áthelyezni. Elmondása szerint amennyiben a középiskolai oktatás megszűnne az intézményben, a B épületét bezárnák, az A és C épületben azonban tovább működne az iskola.
Mezey Barna, az ELTE rektora a finanszírozással kapcsolatban elmondta, 4 milliárd forinttal kevesebb támogatást kapott az ELTE, és emiatt a forráskivonás miatt van szükség a költségcsökkentésre. Ő is amellett foglalt állást, hogy a gyakorlóiskolának csupán a középiskolai részét szüntessék meg. Szülői felvetésre Mezey ígéretet tett arra, hogy a forráskivonások ellenére a Kiss János altábornagy utcai intézmény után nem fogják bezárni a többi ELTE-gyakorlót is.
A szülők és diákok december 18-án tudták meg, hogy az ELTE szenátusa be akarja zárni a gimnáziumi részt arra hivatkozva, hogy az intézmény jövőbeli fenntartása és finanszírozása bizonytalanná vált. Az akkori tájékoztatás szerint a nyolc osztályos általános iskola pedig abban az esetben működhet tovább, ha 2013. január 31-ig az ELTE rektora az általa felkért szakértői bizottsággal együtt kidolgoz egy elfogadható javaslatot az iskola további - legalább középtávon veszteség nélküli - pénzügyi működtetésére. A hírekre reagálva decemberben a szülők létrehozták „Az ELTE Gyakorlóiskoláért” nevű kezdeményezést.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
