Befektetők tízezreit csapta be egy 16 éves brit diák: Alexander Hunter ki sem mozdult a lakásból, mégis több mint 500...
Befektetők tízezreit csapta be egy 16 éves brit diák: Alexander Hunter ki sem mozdult a lakásból, mégis több mint 500 millió forintnak megfelelő összeget szerzett – írja a Daily Mail.
A középiskolás létrehozott egy honlapot, amelyen pénzügyi tanácsadást kínált ügyfeleinek – havonta 10 ezer forintnak megfelelő összegért. Azt ígérte, hogy segít megduplázni a vagyonukat; az ügyfelek azonban minden pénzüket elvesztették, mert a vásárolt részvényeik hasznát a diák fölözte le egy számítógépes program segítségével.
A Newcastle mellett élő Alexander szülei mit sem sejtettek arról, hogy a fiú több száz millió forintot csalt ki gyanútlan áldozataiból. A diák azonban lebukott, és a bíróság döntése alapján az összes pénzt vissza kell fizetnie. Adatokat és tanulmányokat loptak az egyetemista csalók, hogy pénzhez és értékes információhoz jussanak – a világ legfiatalabb hackereiről itt olvashatsz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
