A tanárokra nem érinti a minimálbér-emelés 2015-től.
Súlyos tízezreket bukhatnak a tanárok a minimálbér tervezett emelésével - erre emlékeztet a Magyar Nemzet.
A kormány 15 százalékos minimálbér-emelést tervez, ám mint tudjátok, nemrég egy törvénymódosítás miatt már nem ehhez igazítják a pedagógus-béreket.
2015 januárjáig a minimálbér volt az alap, így annak emelkedésével a tanárok bére is emelkedett, onnantól viszont bevezették az úgynevezett vetítési alapot, ami azóta nem is nőtt.
A lap arról ír, hogy 2017-ben az idei mérték marad a vetítési alapnál, azaz 101 500 forint. A jelenlegi minimálbér 111 ezer forint, ami az emeléssel 127 ezerre nőne.
Jelenleg az életpályamodell alapján egy gyakornoknak minősülő, felsőfokú alapvégzettségű pedagógus fizetése bruttó 177 ezer forint. Ugyanakkor ha a tanárok bére követné a minimálbér növekedését, ez jövőre a lap számításai szerint már közel 222 ezer forint lenne. A magasabb kategóriába tartozóknál még szembetűnőbb lesz az eltérés.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
