A demonstrálók győzelmével ért véget az a tíz napja tartó, tízezreket megmozgató, éhségsztrájkokkal tarkított...
A demonstrálók győzelmével ért véget az a tíz napja tartó, tízezreket megmozgató, éhségsztrájkokkal tarkított tüntetés Hongkongban, melyre a központi kínai vezetés új, nemzeti oktatási terve miatt került sor.
Nem lesz kötelező a Peking által összeállított nemzeti oktatási terv a hongkongi iskolákban, annak tanításáról az egyes oktatási intézmények szabadon dönthetnek majd - jelentette be Leung Csun-jing (Leung Chun-ying) kormányzó szombaton este. Leung azt is megígérte: ötéves hivatali ideje alatt nem fog a terv bevezetéséért lobbizni.
A nemzeti oktatási tervvel, az abban lévő új tantárgyak tanításával a pekingi vezetés a különleges igazgatású terület nemzeti identitását kívánta elmélyíteni, a kritikusok szerint ugyanakkor a kötelezően bevezetendő órákat a gyerekek agymosására, az önálló gondolkodással szembeni "vak patriotizmus" kialakítására használnák. A Kínai modell című tankönyvben például arról lehet olvasni, hogy a kommunista párt mennyire előremutató, egyesült és hatékony vezető, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a kétpártrendszer hosszas vitákhoz és megoldhatatlan konfliktusokhoz vezet. Az oktatási tervet az eredeti terv szerint 2016-tól az általános- és középiskolákban is kötelező jelleggel vezették volna be.
A kormányzó tervtől való visszalépése óriási győzelmet jelent a hongkongi demokrácia számára, többen "történelmi csodának" nevezték azt. A tüntetéseken tízezrek, köztük diákok és tanárok vonultak esténként a kormányzat épülete elé, hogy ott nemtetszésüknek adjanak hangot. A szervezők adatai szerint pénteken a 120 ezret, szombat este a 100 ezret is meghaladta számuk, Leung a kialakult helyzet miatt mondta le útját Vlagyivosztokba az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletére.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
