"Kasztosodáshoz vezet Hoffmann Rózsa törvénye" - újra tiltakozik a HAT

A Kossuth téren tiltakozik az új közoktatási törvény elfogadása ellen a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű szervezet. Az eduline helyszínen lévő tudósítója szerint körülbelül negyvenen-ötvenen lehetnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete előtt felállított színpadnál és sátornál, a szervezők egészen a jogszabály zárószavazásáig, vagyis körülbelül éjfélig-fél egyig maradnak.

  • eduline/mti

"A pedagógusok már most is vállalhatatlan körülmények között dolgoznak és élnek, de a dráma akkor teljesedik majd be, amikor pedagógusok tömegeit bocsátják el, hogy kitermeljék a drámai béremeléshez szükéges fedezetet" - mondta Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Hálózat a Tanszabadságért hétfő esti demonstrációján.

A Hálózat a Tanszabadságért vasárnap esti flash mobja a Mammutban. Újra utcára vonultak
Facebook

A HAT november elején jött létre, az alapítók között van Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, Vekerdy Tamás pszichológus, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke és Nahalka István oktatáskutató. A szervezet tagjai - akik november közepén, a köznevelési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor többnapos demonstrációba kezdtek a Kossuth téren - szerint a kormány oktatási tervei "horthysta, sztálinista, kádárista időket idéznek".

Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnökhelyettese a hétfő esti tüntetésen azt mondta, a kormány a hatalom birtokosaként tekint a közoktatási törvény tartalmára, sem a szakmai, sem az érdekvédelmi szervezetekkel nem voltak hajlandóak egyeztetni, pedig rossz irányba haladnak, a diákok iskolai szelekciója például "kasztosodáshoz" vezet.

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint előbb-utóbb minden pedagógus rájön majd, hogy húsz évvel azután, hogy az ország megszabadult a kötelező ideológiától, most újra ezeket akarják rájuk erőltetni, pedig "semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével vagy meggyőződésével ellentétes nyilatkozatot tegyen".

"Mostanában újra azt hallom, hogy vannak olyan tanári szobák, ahol nem tanácsos egyes kollégákkal beszélgetni. Lehetséges, hogy két évtizeddel a rendszerváltás után az iskolákban ne lenne szólásszabadság?" - mondta, hozzátéve: felvetődik a kérdés, hogy mi lesz azokkal a történelemtanárokkal, akiknek a nevelését a hatalom nem tartja majd "eléggé hazafiasnak".

Nádori Lívia, a szervezet tagja megemlítette, hogy – ahogy arról az eduline elsőként beszámolt – az oktatási államtitkárság még jóval a közoktatási törvény zárószavazása előtt elküldte az újságíróknak a meghívót Hoffmann Rózsa keddi sajtótájékoztatójára, amelynek címe: „elfogadta az országgyűlés a nemzeti köznevelési törvényt”

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.