Tényleg bukják a cafeteriát az iskolai dolgozók? Reagált a Klik

Nem "ugrik" a cafetéria, a tankerületek maguk döntenek a juttatásokról - közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hétfőn az MTI-vel a témában megjelent sajtóinformációkra reagálva.

  • MTI
AFP / Roos Koole

A Magyar Nemzet hétfői számában azt írta: elveszthetik a cafetériát az iskolákban dolgozó önkormányzati alkalmazottak, például portások, karbantartók, takarítók, akik az intézmények államosítása miatt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkavállalói lesznek.

A Klik reagálásában azt írta, a fenntartásában lévő, de eddig az önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmények működtetői feladatait 2017. január elsejével átveszik a területileg illetékes tankerületi központok. Téves az államosítás fogalmát használni, mivel az önkormányzatok maradnak az ingatlanok tulajdonosai, a tankerületi központok csak a feladatokat veszik át, a tulajdonjogot nem.

 

Az átadás - átvételről szóló megállapodásokat helyi szinten, a tankerületi központok kötik meg az érintett önkormányzatokkal december 15-ig. Ezeknek az egyeztetése jelenleg is folyamatban van - jelezték. Kiemelték: a tankerületi központok önállóan gazdálkodó költségvetési szervek lesznek, ennek következtében a munkavállalóknak nyújtott juttatásokról a vonatkozó jogszabályok keretei között ők maguk dönthetnek a költségvetésük függvényében.

Az önkormányzatok különböző konstrukciókban látták el eddig a működtetési feladatokat, kiszervezték, a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó vagy közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozókkal végeztették a munkát, ezért tankerületi központonként is más és más szerződések jönnek létre. Helyi szinten, az ottani igényeknek és lehetőségeknek megfelelően születnek meg a gazdálkodással kapcsolatos döntések is. A fentiek következtében nem lehet a jövőbeni átlagfizetéseket, egyéb béren kívüli juttatások pontos összegét, azok országos átlagát a megállapodások véglegesítése, illetve a fenntartói döntések meghozatala előtt meghatározni - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.